Egyéniesedő vallásosság: a magyarok istenei

Míg a KSH bő fél évvel a tavalyi népszámlálás lezárása után sem tette közzé, hogyan vallottak a magyarok a vallási hovatartozásukról, az Ipsos már a napokban publikálta a világ 26 országára kiterjedő, év eleji közvélemény-kutatásának adatsorait. Készítői részletekbe menő elemzésbe ugyan nem bocsátkoztak, ám az eredményekből kiolvasható: Magyarország legfeljebb kulturális értelemben nevezhető keresztény országnak. Bár önbesorolásuk alapján a magyarok a vizsgált országok átlagához (40 százalék) képest vallásosabbnak tűnnek (62 százalék), ez csak annyit jelent, hogy többségben vannak, akik hisznek valamilyen felsőbbrendű lény létezésében. Az Ó- és az Újszövetség tanításai szerinti Istent csupán a magyarok 20 százaléka vallja a sajátjának. Az egyes felekezetek szent könyveiből (Biblia, Korán, Tóra stb.) megismerhető istenképpel való azonosulás arányát tekintve ez a legalacsonyabb érték a vizsgált országok körében.