Viszonyokésérdekek

AFP / Vincenzo Circosta

Bahmut környékén a korábbi hónapokban védekező és egyre hátrébb szorult ukrán hadsereg több négyzetkilométernyi területet visszafoglalt, és újra megszerezte azt a magaslatot, ahonnan ellenőrizni lehet a városba vezető egyik főutat, így elhárult annak a veszélye, hogy az oroszok bekerítik a védőket. Az orosz védelmi minisztérium egy ideig nem volt hajlandó elismerni a kudarc tényét, ám végül közölte: a katonákat „stratégiai szempontból kedvezőbb helyre” vonták vissza.

Közben súlyos veszteség érte az orosz légierőt is. Az ukrán–orosz határ térségében az ukránok lelőttek legalább két Mi–8-as helikoptert, valamint egy Szu-34-es és egy Szu–35-ös nehézbombázót. A megsemmisített gépek egy támadóköteléket alkottak, a helikopterek feladata lett volna a Csernyihivet rakétával lőni akaró repülők megvédelmezése. Az eset arra utal, hogy továbbra sem igazak azok a sokszor ismételt orosz állítások, amelyek szerint már teljes egészében ellenőrzik az ukrán légteret. Folytatódnak az orosz területek elleni drónbevetések is, amelyek, a bahmuti ellentámadással együtt, akár a tervezett nagy ellenoffenzíva előkészítését is szolgálhatják.

Zajlik a Wagner-csoport zsoldoshadsereg alapítója és vezetője, Jevgenyij Prigozsin és az orosz hadvezetés közötti vita is. A vezérkari tisztekkel ellentétben a fronton tartózkodó Prigozsin hazugságnak nevezte a hivatalos közléseket a visszavonulásról „stratégiai szempontból kedvezőbb helyre”. Azt állította, a Wagner-csoport szárnyainak oltalmazásával megbízott katonaság megfutamodott, és még a fegyverek egy részét is maga mögött hagyta. Érik az újabb botrány is. Ugyanazok az amerikai titkosszolgálati források, amelyek megszellőztették a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos Zelenszkij-beszédet, azt állítják, Prigozsin felajánlotta az ukrán vezetésnek, ha az visszavonja az erőket Bahmutból, akkor átadja az orosz hadsereg elhelyezkedésével és felszerelésével kapcsolatos titkos információkat. A zsoldosvezér állítólag januárban kereste meg az ukrán titkosszolgálatot, miután nem tudta beváltani azon ígéretét, hogy még a 2022-es év vége előtt elfoglalja Bahmutot.

A kiszivárogtatott információról beszámoló The Washington Post megkereste az ukrán illetékeseket is, akik azt válaszolták, a Wagner-főnök valóban beszélt az ukrán szolgálatok embereivel. Kijevi források szerint a javaslatot elutasították, mert nem bíztak meg Prigozsin szavában. Míg a Kreml nem válaszolt a lap megkeresésére, Prigozsin – aki állítólag valamelyik afrikai országban tárgyalt az ukránokkal – egyből reagált. „Semmi titkolni­valóm nincs, Budanov, az ukrán titkosszolgálat képviselője és én még mindig Afrikában vagyunk” – próbált viccelődni.