Lejtős,lejtősebb

A választási törvény módosítására kötelezte a kormányt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, ám erre reagáló javaslat nem szerepel a mostani csomagban. A jelenlegi törvény szerint a nemzetiségeket egy-egy kedvezményes mandátum illeti meg; ehhez az országos pártlistáról bejutó képviselő szavazatainak számát néggyel kell osztani, s ha ezt eléri egy adott nemzetiség listájára jutó voksok száma (ez nagyjából 20-22 ezer szavazatot jelent), akkor arról az első helyen szereplő politikus mandátumot kap. Nemzetiségi listára csak úgy lehet szavazni, ha az adott nemzetiséghez tartozó szavazó felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Azok viszont, akik ezt választják, pártlistára nem voksolhatnak. Az eddigi tapasztatalatok szerint csak a német és a cigány kisebbségnek van esélye parlamenti képviselethez jutni, a többi kisebbség létszáma egyszerűen túl kevés ehhez. A németek már két ízben is küldhettek képviselőt a parlamentbe, aki rendre a kormánypártokkal szavaz. A cigány kisebbség szavazatait azonban szívesebben gyűjtik be maguk a Fidesz–KDNP kormánypárti politikusai, ezért különféle politikai trükkökkel eddig elérték, hogy vagy nem volt elegendő számú szavazójuk, vagy egyáltalán nem sikerült listát állítaniuk a roma önkormányzaton belüli hatalmi harc miatt.

A strasbourgi bíróság a problémát abban látja, hogy a nemzetiségi listára szavazni kívánóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról, ráadásul a nemzetiségi regisztráció miatt a voksolás titkossága is sérül. Szóvá tették azt is, hogy egyes nemzetiségeknek a kis létszámuk miatt matematikai esélyük sincs képviselő-­állításra. A döntés furcsasága ugyanakkor, hogy – mint arra az ítéletet hozó tanács elnöke is figyelmeztetett – az, hogy a közéletben figyelembe kell venni a nemzetiségek érdekeit, nem jelenti azt, hogy parlamenti mandátumhoz is kell juttatni őket. Vagyis a magyar kormány egyszerűen áthidalhatja úgy is a problémát, ha az egész konstrukciót úgy, ahogy van, megszünteti.