Nagybanmás

Az elemzés elkészítéséhez a száz legnagyobb árbevételű magyarországi vállalat (a HVG Top 500 alapján), valamint a hét legnagyobb összbevételű nagybank (az MNB Aranykönyve alapján) adatait vették figyelembe a 2021-es, publikus beszámolók alapján.

Az egyszerűsített ESG-alapú szűrés kétkörös volt, amit a Planet Fanatics’ Network készített, kizárólag nyilvános információk alapján. Az első körben a százhét vállalatot elsősorban az alábbi célok és folyamatok alapján vizsgálták:

¬ E (environmental, azaz környezeti) tényezők: többek közt van-e az adott cégnek környezetirányítási rendszere, klímacélja, az megfelel-e a tudományos sztenderdeknek, közzétesz-e Scope 1, 2 és 3, azaz közvetlen és közvetett kibocsátási adatokat;

¬ S (social, azaz társadalmi) tényezők: többek közt van-e a vállalatnak emberi jogi politikája, sokszínűségi céljai, valamint egészség- és biztonságirányítási rendszere;

¬ G (governance, azaz irányítási) tényezők: többek közt van-e fenntarthatósági jelentése, az harmadik, független fél által auditált-e és nemzetközi sztenderd szerint készült-e, továbbá van-e a vállalaton belül fenntarthatósági koordináció, vannak-e ilyen célok, illetve etikai kódex.

Mivel sok, az elemzésben szereplő cég valamelyik multinacionális vállalat magyarországi leánya, a vizsgálat során azt is figyelembe vették, ha az anyavállalat rendelkezik ilyen célokkal és dokumentumokkal, mert a gyakorlatban azok megjelennek elvárásként a tagvállalatoknál is – de nem olyan súllyal, mintha a magyarországi vállalatnak lenne saját célja, folyamata, jelentése. Ugyanez igaz, ha a magyar anyavállalat rendelkezik a fentiekkel, de a szintén top 100-as leányvállalat nem publikál róla (ezért értékelték a Molt és leányvállalatait, az E.Ont és leányvállalatait, az MVM-et és leányvállalatait, valamint a Robert Bosch-cégeket).

A második körben azokat a vállalatokat értékelték, melyeknek saját vagy az anyavállalatuk által kiadott fenntarthatósági jelentésük van, illetve az első körös pontszámuk elérte a lehetséges maximum felét. Ez az értékelés már elsősorban a teljesítményre, az eredményekre fókuszált. Ha a nemzetközi anyavállalat a magyar leányáról nem közöl adatokat, csak aggregáltan mutatja be például a kibocsátását, azt nem számították be, hiszen így az érintett magyar tagvállalat teljesítményéről nem derült ki konkrétum. Bár az adatok a 2021-es évre vonatkoztak, amennyiben célja is van a vállalatnak, akkor az ott megadott bázisév a releváns, ha nincs, akkor 2019-et vették bázisévnek. A három vizsgált dimenzióban azonos súlyt szántak az egyes tényezőknek.

¬ A környezeti teljesítmény mutatói

Klímavédelmi szemmel górcső alá került az árbevételhez viszonyított szén-dioxid-kibocsátás és annak 2019–2021 közötti változása, a megújuló energia aránya a teljes energiafogyasztásban, valamint az árbevételhez viszonyított üzemanyag-intenzitás változása. A körforgásos gazdaság mérésekor az árbevételhez mért hulladékintenzitás változására és az újrahasznosítási arányra voltak kíváncsiak. A vízgazdálkodás esetén az árbevétel és a vízfogyasztás arányát nézték.

¬ A társadalmi teljesítmény mutatói

Az esélyegyenlőség vizsgálatakor az ezzel kapcsolatos képzéseket, a nemek közötti bérkülönbség mértékét, a társadalmi problémákkal kapcsolatos vállalati tudatosítást elemezték. Ezenfelül megnézték a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességű munkavállalók arányát (1000 munkavállalóra vetítve). A felelős foglalkoztatás vizsgálatánál az egy főre jutó képzések mennyiségére és a fluktuációra helyezték a hangsúlyt. Az egészség és biztonság témakörben az 1000 főre jutó munkahelyi balesetek száma volt a mérvadó, a társadalmi szerepvállalásnál pedig a társadalmi hozzájárulás mértékét viszonyították a bevételhez.

¬ A vállalatirányítási, gazdasági teljesítmény mutatói

A vállalatirányítás szempontjából a női vezetők arányát, a legmagasabb döntéshozói testületben szereplő nők arányát, a felső vezetők javadalmazásába beépített fenntarthatósági elvárásokat, valamint a teljes javadalmazási rátát (a vállalat legjobban kereső tagjának bére és a mediánbér egymáshoz viszonyított arányát) vizsgálták. A felelős ellátásilánc-menedzsmentnél azt vették figyelembe, hogy a vállalatnak vannak-e környezetvédelmi és/vagy társadalmi elvárásai a beszállítóival szemben, valamint hogy a beszállítói között mekkora a fenntarthatósági szempontból minősítettek aránya, és mekkora a helyi (hazai) beszállítók aránya.