Az elemzés elkészítéséhez a száz legnagyobb árbevételű magyarországi vállalat (a HVG Top 500 alapján), valamint a hét legnagyobb összbevételű nagybank (az MNB Aranykönyve alapján) adatait vették figyelembe a 2021-es, publikus beszámolók alapján.
Az egyszerűsített ESG-alapú szűrés kétkörös volt, amit a Planet Fanatics’ Network készített, kizárólag nyilvános információk alapján. Az első körben a százhét vállalatot elsősorban az alábbi célok és folyamatok alapján vizsgálták:
¬ E (environmental, azaz környezeti) tényezők: többek közt van-e az adott cégnek környezetirányítási rendszere, klímacélja, az megfelel-e a tudományos sztenderdeknek, közzétesz-e Scope 1, 2 és 3, azaz közvetlen és közvetett kibocsátási adatokat;
¬ S (social, azaz társadalmi) tényezők: többek közt van-e a vállalatnak emberi jogi politikája, sokszínűségi céljai, valamint egészség- és biztonságirányítási rendszere;
¬ G (governance, azaz irányítási) tényezők: többek közt van-e fenntarthatósági jelentése, az harmadik, független fél által auditált-e és nemzetközi sztenderd szerint készült-e, továbbá van-e a vállalaton belül fenntarthatósági koordináció, vannak-e ilyen célok, illetve etikai kódex.
Mivel sok, az elemzésben szereplő cég valamelyik multinacionális vállalat magyarországi leánya, a vizsgálat során azt is figyelembe vették, ha az anyavállalat rendelkezik ilyen célokkal és dokumentumokkal, mert a gyakorlatban azok megjelennek elvárásként a tagvállalatoknál is – de nem olyan súllyal, mintha a magyarországi vállalatnak lenne saját célja, folyamata, jelentése. Ugyanez igaz, ha a magyar anyavállalat rendelkezik a fentiekkel, de a szintén top 100-as leányvállalat nem publikál róla (ezért értékelték a Molt és leányvállalatait, az E.Ont és leányvállalatait, az MVM-et és leányvállalatait, valamint a Robert Bosch-cégeket).
A második körben azokat a vállalatokat értékelték, melyeknek saját vagy az anyavállalatuk által kiadott fenntarthatósági jelentésük van, illetve az első körös pontszámuk elérte a lehetséges maximum felét. Ez az értékelés már elsősorban a teljesítményre, az eredményekre fókuszált. Ha a nemzetközi anyavállalat a magyar leányáról nem közöl adatokat, csak aggregáltan mutatja be például a kibocsátását, azt nem számították be, hiszen így az érintett magyar tagvállalat teljesítményéről nem derült ki konkrétum. Bár az adatok a 2021-es évre vonatkoztak, amennyiben célja is van a vállalatnak, akkor az ott megadott bázisév a releváns, ha nincs, akkor 2019-et vették bázisévnek. A három vizsgált dimenzióban azonos súlyt szántak az egyes tényezőknek.
