Munkásgyűlés

facebook / szaléziak

A színes bőrű Domestos atya – ahogy a magyar hívek az indonéziai születésű, mindig jókedvű és részben ezért is nagy becsben tartott Modestus Landót becézték – az elsők egyike volt, aki „importpapként” Magyarországra érkezett. A hazájában végzett tanulmányai után 2003-tól zalai falvakban szolgált; pár éve bekövetkezett halála után pedig Kőszegen temették el.

Jelenleg mintegy kétszáz vendégpap szolgál a magyar katolikus egyház kötelékében. A harmaduk lengyel, akiket a paphiány enyhítésére hívott be jellemzően valamelyik hazai szerzetesközösség. Arányaiban a szaléziaknál szolgál a legtöbb nem magyar ajkú atya: a csaknem 40 fős közösség közel harmada Indiából, illetve Vietnámból jött. Utóbbi a magyarországi paputánpótlás külföldi „segélyvonalát” illetően a legjelentősebb Európán kívüli kibocsátó ország, ám egyre jelentősebb számban érkeznek magyarországi plébániákra Fülöp-szigeteki és afrikai országokból (Nigéria, Kenya, Kongó, Ghána) származó papok is.

A magyarországi (és általában európai) paphiányt azért is lehet afrikai betelepülőkkel enyhíteni, mert ott paptöbblet van. A papi pálya arrafelé sokaknak egzisztenciális értelemben is kiemelkedést jelent, így e körben is megfigyelhető, hogy aki Európába jön, az elsősorban Nyugaton szeretne dolgozni. Az ilyen karriermotivációkat azzal próbálják szűrni, hogy Afrikában a papi szeminárium nem pusztán egyetemi szintű, 6-7 éves képzést jelent, mint Európában, hanem gyakran már 12 éves korban, az úgynevezett kisszemináriumba lépéssel megkezdődik a felkészülés. Míg a Magyarországon szolgáló afrikai papok többnyire az időjárással, a vietnámiak a magyar nyelvvel barátkoznak nehezebben. Ugyanakkor sokszor, sokan elmondják közülük, hogy jól érzik magukat, és a magyar hívek befogadták őket. ¬