Ismét felröppentek olyan hírek, amelyek szerint Vlagyimir Putyin rákbeteg, amit a környezete állítólag arra akar felhasználni, hogy leállítsa az ukrajnai háborút. Közben tovább romlik az orosz hadvezetés és a zsoldos csapatok közötti viszony.
Banksy képe a cselgáncsozóként legyőzött Putyinról. Személyes küzdelem
AFP / SERGEI SUPINSKY
Leértékelődés
Vlagyimir Putyin az idei szentpétervári fórumon. Magányosság
AFP / ALEXEI KUDENKO / MIKHAIL KORYTOV
Ha valahol, akkor a 26. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum résztvevőinek listáján megítélhető, mennyire elszigetelődött Oroszország. Míg a korábbi években mindenki ott volt, aki „számított” – például a német kancellár, a francia államfő, illetve több száz komoly nyugati befektető –, most elmaradtak a magas rangú nyugati vendégek. Ráadásul a Moszkva által szövetségesnek tartott államok is úgy ítélték meg, hiba lenne a legmagasabb szinten megjelenni Oroszország „északi fővárosában”. Nem ment el sem Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, sem Narendra Modi indiai miniszterelnök, s a volt Szovjetunió tagköztársaságainak vezetői közül is többen az utolsó pillanatban közölték – például Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök –, hogy nem lesznek ott. Az egyetlen rangosnak és nyugatinak mondható politikusként Szijjártó Péter magyar külügyminiszter jelent meg a fórumon, s az orosz újságírók gyűrűjében arról beszélt, azért fogadta el a meghívást, hogy nyitva tartsa a kommunikációs csatornát a Nyugat és Oroszország között.
„Öt évvel ezelőtt mindenki el akart jönni, a fórum ugyanis kiválóan alkalmas volt a kapcsolatépítésre. Most viszont az összes résztvevő találkozhat a többiekkel Moszkvában, a kormányülésen” – vélekedett Alekszandra Prokopenko, az orosz központi bank egykori osztályvezetője, aki Potemkin-falunak nevezte az egykor oroszországi Davosként emlegetett tanácskozást.
A mostani rendezvényen Vlagyimir Putyin orosz elnök – akinek mindig is nagyon fontos volt a szentpétervári fórum sikere – a nyugatiak távolmaradása ellenére azt hangsúlyozta, országa nem szorult elszigeteltségbe. „Megbízható és felelősségteljes partnerekkel bővítettük ki kapcsolati körünket, azokkal az országokkal működünk együtt, amelyek a világgazdaság mozdonyainak tekinthetők” – mondta. Putyin egyben ismét azzal igyekezett igazolni az ukrajnai invázió jogosságát, hogy szerinte Ukrajna élén annak ellenére náci kormány áll, hogy Volodimir Zelenszkij államfőnek zsidó gyökerei vannak. „Zsidó barátaim azt mondják, Zelenszkij nem is zsidó, inkább a zsidó nemzet szégyene” – magyarázta.
Putyin ismét fenyegetőzött az atomfegyverekkel. „Szélsőséges esetekben be lehet vetni ezeket a fegyvereket, ha veszélybe kerül Oroszország államisága. Ilyen esetben minden rendelkezésünkre álló eszközt fel fogunk használni” – hangsúlyozta. Az érvényes orosz katonai doktrína értelmében Moszkva elsőként is bevethet nukleáris fegyvereket, ha veszélybe kerül az ország. Moszkvában pedig már Oroszország elidegeníthetetlen részének tekintik a Krím félszigetet, valamint a Kelet-Ukrajnában lévő négy, részben elfoglalt megyét is.
