Csunderlik Péter: Egy különleges közép-európai történész

„Hanák Péter pályája azért tanulságos, mert összefonódik a magyar történettudomány 1945 utáni történetének olyan kulcseseményeivel, mint az államosítás a Rákosi-korban, a szakma 1956 utáni lassú, de biztos felszabadulása a politikai kényszerek alól, az 1867-es kiegyezés és az Osztrák–Magyar Monarchia újraértékelése a Kádár-korban, az új kultúrtörténet meghonosítása és végül a Közép-­­európai Egyetem megalapítása” – érvel a szerző, Csunderlik Péter történész, miért írt vaskos monográfiát Hanák Péterről, legendás kollégájáról. Az 1997-ben, 76 évesen elhunyt történész ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyik a holokausztot túlélve a második világháború után a kommunistákhoz csatlakozott, majd kiábrándulva, 1953-tól a sztálinista rendszer kritikusa lett. A szerző próbálta megérteni, „miképp válhatott a humoros, szellemes Hanák Péter hithű sztálinistává, és vállalhatott dicstelen szerepet a magyar történettudomány 1948 utáni szovjetizálásában”. Szerinte Hanák élete felidézi azt a korszakot, amikor – Konrád György és Szelényi Iván kifejezésével – „osztályhatalomba” jutott a magyar értelmiség, és még súlya volt az írott szónak. Csunderlik egyebek mellett levéltári dokumentumokra és kortársi visszaemlékezésekre támaszkodva írta meg az izgalmas korban élt, nagy hatású és megosztó személyiségű történész pályáját.