A célt szentesítik
Gazdaság
Tartalomjegyzék
RAGADÓS INFLÁCIÓ
NAGY MÁRTON ÜZENETEI
HITELESSÉGI PRÓBA

Acéltszentesítik

Emelje meg az MNB az inflációs célt, mert lehet, hogy az áremel­kedést nem sikerül 2–4 százalék közé leszorítani – üzente egykori főnökének, Matolcsy Györgynek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki egyre növeli befolyását a kormányfő famulusai körében.

Nagy Márton és Matolcsy György tájékoztat.
Kinek a gyomra veszi be a tartósan magas inflációt?
Túry Gergely

Mozgatottcélpontok


Simor András és Járai Zsigmond volt jegybankelnökök. Az egyik elkezdte, a másik folytatta – mit lép a harmadik?
bánkuti andrás

Új-Zélandon 1989 karácsonya előtt döntött a parlament arról, hogy – a pénzügyi stabilitás megőrzése végett – a függetlenné váló jegybank az inflációscél-követés rendszerét vezeti be. A korábbi pénzügyminiszter a 0–1 százalék közti célsávot jelölte volna meg, hivatalban lévő utódja és a jegybank elnöke azonban 0–2 százalék közé szélesítette azt. Ezzel az árstabilitás új hüvelykujjszabálya született meg. Az új módi lényege: a jegybankok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a számszerűen kijelölt inflációs célt adott időszak alatt elérik, kamatpolitikájukat és teljes eszköztárukat ennek rendelik alá. Az Egyesült Államokban a Fed 1996-tól a szabályt burkoltan alkalmazta; a 2 százalékos inflációs célt Alan Greenspan elnök javaslatára nem hirdették meg, csak az utód, Ben Bernanke tette 2012-től nyilvánossá. Az Európai Központi Bank 2003-ban definiálta, hogy középtávon a 2 százalék alatti, de ahhoz közeli áremelkedést tekinti stabilitásnak.

A Magyar Nemzeti Bank még Járai Zsigmond ­elnöksége idején, 2001-ben állt rá a korábbinál rugalmasabb árfolyamrendszerre és inflációscél-követésre, hogy a megelőző év 10 százalékos inflációját letörje. 2001 decemberére 7 százalékos, 2002 decemberétől évről évre változó, 3,5 és 4 százalékos célt jelölt meg az MNB, 2005 augusztusától pedig folyamatosan 3 százalékban definiálta az árstabilitást. Matolcsy György 2015-re 3 plusz-mínusz 1 százalékos célsávot jelölt meg, azóta ez van érvényben. Ami a célok teljesítését illeti, 2001–2012 között csupán kétszer esett 4 százalék alá az infláció: 2005-ben, amikor a Gyurcsány-kormány időzített a választások elé később visszavont adócsökkentéseket, illetve 2011-ben, amikor a Simor András vezette jegybank magas alapkamattal védte a forint árfolyamát. 2013-tól a nemzetközi deflációs környezetben az MNB évekig alulról vétette el a 3 százalékos célt. Viszont 2017 és 2020 között a megadott sávon belül tartotta az inflációt, amely egy évvel később 5 százalék fölé gyorsult, és immár kilenc hónapja 20 százalék fölött van.