Ködösítés minden szinten – leginkább ez jellemző az ukrán hadifoglyok Magyarországra hozatalával kapcsolatos kommunikációra. S ez éppen úgy vonatkozik az ukrán, mint a magyar félre, míg az oroszok kárörvendve figyelik a fejleményeket.
A hazájukba hazatérő foglyok első csoportja. Átlépett egy határt a magyar diplomácia
Twitter/hromadske.ua
Fogolyjogok
Fülöp Máté
A szakértőt, Lattmann Tamást kérdeztük.
¬ Mi az irányadó regula ilyenkor a nemzetközi jogban?
Háború esetén a hadköteles állampolgár nem vonhatja ki magát a katonai szolgálat alól. Ez szigorúan véve azt is jelenti, hogy fogságba kerülés esetén – ha lehetősége van rá – köteles megszökni, hazatérni. A hadifoglyokra egyszerre érvényesek hazája belső törvényei és a nemzetközi jogi szabályok. Az 1949-es genfi egyezmény például lehetőséget ad a foglyok kiadására harmadik államnak. Az átvevő országnak ez esetben úgy kell őriznie ezeket a személyeket, mintha a saját hadifoglyai lennének. Az érintettek jogi státusza tehát nem változik. Más a helyzet, ha nem megőrzésre veszik át a hadifoglyokat, s akár letelepedési engedélyt is szánnak nekik. Ehhez ugyanis a saját államuknak is hozzá kell járulnia. Egy ukrán katonát se Oroszország, se Magyarország nem szabadíthat fel, mentesíthet a katonai kötelezettségei alól.
¬ Mi történhetett a jelenlegi „fogolyszabadítás” esetében?
Mivel a kormány összevissza beszél, már a harmadik forgatókönyvet magyarázzák el, nem tudom. Ami nekem a legvalószínűbbnek tűnik, az a legutolsó érvelés, miszerint a hadifoglyoknak hitt emberek szabad emberként jöttek ide, mert az oroszok elengedték őket. Mivel azonban ők továbbra is katonák, emiatt komolyan felmerül a jogsértés lehetősége.
¬ Változtat a képleten valamit, ha etnikailag magyar vagy jogi értelemben kettős állampolgárokról van szó?
Csak politikai értelemben, jogilag semmit. Ha mind „magyar magyarok” lennének, gondolom, nem akarnának visszamenni Ukrajnába, ahogy azt öten már megtették.
¬ Megkérdőjelezhető jogi út, ha egy ilyen manőver egyházi vonalon vagy Semjén Zsolton keresztül történik?
Ha a tárgyalás nem is, de a tényleges átszállítás állami hatáskör, ahogy egy egyszerű fogolycsere is. A megállapodásban magánszemély vagy egyház is közvetíthet, a döntések viszont állami oldalon jelennek meg. De Semjén mint miniszterelnök-helyettes a magyar államot képviseli. Kirill pátriárka már korábban jelezte, hogy szívesen átadnak az ukrán hadseregben szolgáló magyar hadifoglyokat Magyarországnak. Erre érdemben nem reagált a kormány, de láthatóan nem is lelkesedett érte. Nem zárható ki, hogy az orosz állam rászedte a magyarokat, csapdába ejtve a kormányt, hisz „csúnya dolog” nem átvenni magyarokat, ha viszont megteszik, az – mint látjuk – komoly bonyodalmat okoz. Ha valaki dezinformációs műveletet akart volna végrehajtani Magyarország ellen, akkor ez tökéletesen sikerült.¬Földes Márton
