Stabil sérülékenység
Nem változtatott a Fitch a magyar állampapírok BBB besorolásán, holott már januárban negatívra rontotta az ahhoz fűzött stabil kilátásokat. A Pénzügyminisztérium üdvözölte, hogy a Fitch „a háborús válság ellenére továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot”. A minősítő változatlanul azt feltételezi, hogy a kormány megállapodik az Európai Unióval, de úgy véli, a támogatások folyósítása az idei harmadik negyedév előtt nem kezdődik el. Az idén stagnálást, jövőre 3 százalékos gazdasági növekedést vár, feltételezése szerint az infláció 2023 végére 8-10 százalékra mérséklődhet, 2024-ben 5 százalékra csillapodhat, ennek megfelelően az alapkamat jövőre 5-6 százalékra eshet. A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentése ugyanakkor a fogyasztói árak idei átlagos emelkedésére korábban kiadott prognózisát 15–19,5 százalékról 16,5–18,5 százalékra szűkítette, az év végére pedig 4–8 százalék közti tartományra tippel. Számításai alapján a jövő évi inflációs pályát a kiskereskedelmi adók növelése 0,2–0,4, a jövedéki adóké 0,5–0,6 százalékponttal emeli meg, így a fogyasztói árak átlagosan 3,5–5,5 százalékkal nőnek. A monetáris tanács legutóbb 16 százalékra csökkentette az egynapos betét irányadó kamatát, a kormány pedig szeptember 30-áig meghosszabbította a betétikamat-plafont, amely továbbra sem lehet magasabb, mint a három hónapos diszkontkincstárjegyek – momentán csökkenő – aukciós hozama. Az utóbbi célja, hogy a megtakarítások minél nagyobb része állampapírokba menjen. Az irányadó kamat két egymást követő, egyenként 100 bázispontos csökkentése ellenére a forint árfolyama az eurónkénti 370-es kurzus közelében maradt, pedig a magyar infláció továbbra is a legnagyobb az unióban. A 2021 őszén bevezetett „átmeneti” élelmiszerárstopot a kormány augusztus 1-jével megszünteti, de előírta, hogy az addig maximált árú élelmiszereket csak a beszerzési árnál 15 százalékkal olcsóbban lehet eladni, egyúttal a boltok számára kötelező „akciózás” mértékét 10-ről 15 százalékra növeli. Mivel augusztusban lesz egy éve, hogy a háztartási energia árát a kormány az átlagfogyasztás felett több száz százalékkal megemelte – és a lakossági tarifákat az azóta bekövetkezett globális árcsökkenés ellenére változatlanul hagyta –, ez a hatás statisztikai értelemben kiesik a bázisból, így abban a hónapban az infláció az árstop megszüntetése ellenére 3-4 százalékpont körüli mértékben csökkenhet.
