A jó, a rossz, és a csúf

Változatlanul hagyta a magyar államadósság BBB mínusz besorolását a Standard & Poor’s (S&P), egyúttal a stabil kilátást is fenntartotta. A minősítő értékelte az MNB monetáris és a kormány költségvetési politikájának szigorodását, a januári leminősítés óta mérséklődött az infláció, javult a külső egyensúly, és erősödött a forint. Az S&P szerint a kormány elkötelezett az idei 3,9 százalékos, illetve a jövő évi 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél tartása mellett. Felminősítés vagy a kilátás javítása akkor jöhet szóba, ha a folyó fizetési mérleg egyenlege és a költségvetési hiány a vártnál gyorsabban javul, viszont leminősítést hozhat, ha az erős orosz függés miatt veszélybe kerül az ország energiaellátása, vagy az EU tartósan jelentős támogatások kifizetését függeszti fel, illetve csökkenti a jogállamisági-korrupciós vitában. A minősítő most arra számít, hogy a kormány 2023 végére legalább részleges megállapodásra jut Brüsszellel.

A forint valóban erősödött a múlt év vége óta, bár éppenséggel június végétől nagy ingadozásokkal gyengült az euróval szemben a 370-es szintről, július 7-én a 390-es árfolyamot súrolta, majd a 380-as szint körül látszik stabilizálódni. A büdzsé pedig egyelőre nem áll jól: a központi alrendszer idén júniusban 132,7 milliárd forint hiányt termelt, így a fél év végéig már 2896 milliárdos deficit jött össze, ez az éves terv 85 százaléka. Különösen aggasztó, hogy a büdzsé fő bevételi forrását jelentő forgalmiadó-befizetések a várakozások alatt teljesülnek.

Az infláció mérséklődésével az év második felében növekedhet a fogyasztás, a hiánycél azonban így is nehezen lesz tartható: az OTP elemzői 6, sőt 6,5 százalékos éves hiányt sem tartanak kizártnak. Májusban a kiskereskedelmi forgalom (naptárhatástól megtisztítva) 12,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban – közölte a KSH. Az infláció ugyanakkor valóban mérséklődik, júniusban 20,1 százalék volt az éves mutató, májushoz képest mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek az árak. Az inflációt továbbra is az élelmiszerek drágulása húzza, e termékkör árai átlagosan 29,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, havi alapon viszont 0,4 százalékos csökkenést regisztráltak. Továbbra is csalódást keltő az ipar teljesítménye, májusban (munkanaphatástól megtisztítva) a szektor termelése 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, bár áprilishoz képest 1,6 százalékkal nőtt. Az előző hónapokhoz hasonlóan a villamos berendezések gyártása bővült a leginkább, de nőtt a járműgyártás is – vagyis az ipar gyenge teljesítményét csak a főként exportra termelő autó- és akkugyárak szépítik. Ez – és az energiaimport csökkenése – a külkereskedelmi egyenlegen is látszik: május volt sorban a negyedik hónap, amikor az egyenleg többletet mutatott, a szufficit ezúttal 1,09 milliárd euró lett.