Szerelmekéskegyetlenségek

Az idén 40 éves Nino Haratisvili Tbilisziben született, ahol német nyelvű iskolába járt. A Szovjetunió összeomlását követő grúz politikai és társadalmi káosz elől az 1990-es évek elején édesanyjával két évre Németországba költözött. Miután hazatértek, Haratisvili Orgonaszínház néven grúz–német társulatot alapított, majd filmrendezőnek tanult Tbilisziben. Aztán 2003-ban visszatért Németországba, ahol a hamburgi színházi akadémián szerzett színházrendezői oklevelet. 2012-ben kapott német állampolgárságot. Több világpremier rendezése fűződik a nevéhez a göttingeni és a hamburgi színházakban. A nyolcadik élet – Brilkának című harmadik regénye már 2014-es megjelenésekor szakmai és közönségsikert aratott. Többek között elnyerte vele a Bertolt Brecht-díjat és a Schiller-emlékdíjat, és hamarosan 20 nyelvre lefordították. A regény több mint ötórás színházi változatát 2017-ben a hamburgi Thalia Színházban mutatták be.

A nyolcadik élet – Brilkának magyar fordítója, Fekete Ágnes szintén az 1990-es évek elején költözött családjával Budapestről Bécsbe. Akkor még nem beszélt németül, de hamarosan ugyanolyan élvezettel olvasott német nyelvű könyveket, mint magyarokat. Elkezdte követni édesapja, a műfordító Fekete István hivatását, aki magyar költők verseit és Mikszáth Kálmántól a Szent Péter esernyőjét tolmácsolta angolul. Fekete Ágnes, a lánya itthoni barátai kedvéért Magyarországon nem kiadott műveket ültetett át németből magyarra. Így, szakaszonként küldte nekik a grúz írónő majdnem ezeroldalas regényét is. A magát emiatt „amatőr” műfordítóként emlegető Fekete Ágnesnek ezt a munkáját vette meg és adta közre az Európa Könyvkiadó.