Szétesőben

A 2021-es szlovákiai népszámláláson 422 065-en vallották magukat magyarnak, azaz 36 ezerrel csökkent a magyar lakosság száma az előző, 2011-es népszámlálás óta. A politikusok azonban nem ezzel az adattal számolnak, ezúttal ugyanis – a szlovák népszámlálások történetében először – második identitást is be lehetett jelölni, s azzal együtt 456 148-ra emelkedik a magyarok száma. Ezt a számítási módot sikerült elfogadtatni végül a pozsonyi kormánnyal is, így ez a hivatalos adat. Ez azonban több okból is önbecsapás. Azok között ugyanis, akik első helyen magyarnak nevezték magukat, több mint 39 ezren második nemzetiséget is megjelöltek, tehát többen, mint ahányan másodikként magyarnak vallották magukat. Közülük közel 20 ezren a szlovák, több mint 11 ezren pedig a roma identitást vállalták, s őket továbbra is éppen úgy a magyarok közé számítják, mint azokat, akiknek második identitása a magyar. Az első helyen roma identitásúak közül 3 és fél ezren másodikként magyarnak vallották magukat, összességében tehát a magyarok mintegy 15 ezer romával számolhatnak a soraik között.

A dominánsan magyar kötődésűek még kevesebben vannak. A népszámláláson ugyanis az anyanyelvre is rákérdeztek, s akik az első helyen magyar nemzetiségűnek és egyben magyar anyanyelvűnek is vallották magukat, azok csupán 403 ezren vannak. Magyar anyanyelvűnek egyébként 462 ezren mondták magukat, ám ez is 40 ezres csökkenés az előző népszámláláshoz képest. Gyurgyík László szlovákiai magyar demográfus szerint ráadásul a magyarok termékenységi mutatója mindössze 1,2-1,3, ami még a szlovákokénál is sokkal alacsonyabb. Ugyanakkor gyakoriak a vegyes házasságok, az ezekből származó gyermekek pedig felnőttkorukban a kutató szerint 80 százalékban a szlovák identitást választják. A magyar társadalom elmaradottabb is, mint a szlovák: nagyobb arányban él kistelepüléseken, és általában alacsonyabb az iskolai végzettsége a szlovákokénál.