Pénzt vagy életet
Nem lepte meg túlságosan a Würzburgi Egyetemi Kórház kutatóit vizsgálatuk eredménye a férfiak és a nők stresszhelyzetkezeléséről a Covid-járvány idején. Amit találtak, az megerősíti a hagyomány alapján kialakult nemi normákat. A német szakembereket az érdekelte, hogy miként befolyásolták a világjárvány megfékezésére hozott intézkedések a férfiak és a nők életminőségét, illetve mentális egészségét. Felmérésükben 2890 fő (1520 nő és 1370 férfi) vett részt, az átlagéletkoruk 60 év volt. 2020 júniusa és októbere között kérdőívet töltettek ki velük a mentális egészségükről, valamint arról, hogy mennyire érzik erősnek a támogatást szociális környezetük, kollégáik és feletteseik részéről, és van-e valaki, akivel megbeszélhetik a problémáikat. Megkérdezték tőlük, hogy mennyire terheli őket a szülőkkel, nagyszülőkkel való kapcsolattartás tilalma, és hogy mekkora stresszt éreznek a munkahelyükön vagy az iskolában. Szóba kerültek pénzügyi problémák, illetve az ezekkel kapcsolatos aggodalmak is. Az értékeléshez hálózati elemzést használtak, az ilyen megközelítésen alapuló analízisek ugyanis lehetővé teszik az összes változó egyedi csomópontként történő grafikus ábrázolását. Így lehetőség nyílik olyan változók azonosítására, amelyek szignifikánsan kapcsolódnak más változókhoz. Kiderült, hogy bár mindkét nemnél központi szerepet játszott a szorongás, egyértelmű különbségek is voltak. A férfiaknál ezt az érzést elsősorban a munkájukkal kapcsolatos aggodalom gerjesztette, a nőknél inkább a családdal, a barátokkal kapcsolatos nyugtalanság. „Az a megfigyelés, hogy a férfiak erősebben kötődnek a munkához, a nők pedig a családhoz és a barátokhoz, a hagyományos nemi normákra és szerepekre vezethető vissza. Ezért a férfiakat általában jobban érinti a munkahelyi bizonytalanság és a munkanélküliségtől való félelem, ami magasabb pszichológiai stresszhez vezet. A nők viszont nagyobb megterhelést tapasztalnak, ha úgy érzik, hogy elhanyagolják a családjukat” – írják a kutatók a Scientific Reports című folyóiratban.
