Reaktorbizonytalanság
Szellem
Tartalomjegyzék
HITLER ATOMBOMBA NÉLKÜL
OPPENHEIMER ÉS A KONKURENCIA
URÁNGÉP

Reaktorbizonytalanság

Vajon nem tudták vagy nem akarták megcsinálni az atombombát a kiváló német magfizikusok? Ez talán sosem derül ki, de ma már tudni lehet, hogy az Oppenheimer-film szereplői versenytárs nélkül jutottak el a hirosimai bombához.

Az eredeti urángép másolata a haigerlochi nukleáris múzeumban.
Gyanút keltett
AFP / THOMAS WARNACK

HidrogénbombaésNobel-békedíj

Ütőkártyának gondolta Harry Truman amerikai elnök 1945-ben a potsdami konferencián, amikor bizalmasan szembesítette Sztálin szovjet vezetőt a ténnyel: július 16-án az Egyesült Államokban eredményes volt az első atombomba kísérleti robbantása. Sztálinra azonban ez nem gyakorolt hatást: a titkosszolgálattól már tudta, hol tartanak az amerikaiak. De utasítást adott, hogy gyorsítsák fel a szovjet atomprogramot. A szovjet atomfizikusok ugyanis a háború végén nagyjából ott tartottak, mint az amerikaiak – de csak elméletileg és kísérletileg. A gyakorlatban nem tudtak atombombát gyártani, már csak azért sem, mert kellő mennyiségű uránhoz csak a háború végén jutottak a megszállt német, bolgár és cseh területekről. Az amerikai atommonopólium nagyjából négy évig tartott: az első szovjet kísérleti atombombát 1949 augusztusában robbantották fel. A titkosszolgálatnak köszönhetően ez nagyrészt megegyezett a második, a Nagaszakira ledobott – nem urán-, hanem plutóniumalapú – amerikai szerkezettel. Az atombombától eltérően a hidrogénbomba már saját szovjet konstrukció volt. Érdemes felidézni: az egyik közreműködőt, Andrej Szaharov elméleti fizikust több fontos ötlete miatt időnként a hidrogénbomba szovjet, míg az Oppenheimer című filmben is megidézett Teller Edét az amerikai atyjaként emlegetik. Szaharov évtizedekkel később békeharcosként, emberi jogi aktivistaként és a szovjet rendszer bírálójaként lett világhírű. 1975-ben elnyerte a Nobel-békedíjat.