Nagy gondot okoznak azok a háborúból hazatért elítéltek, akiknek hátralévő büntetését úgy engedték el, hogy legalább fél évet leszolgáltak az Ukrajnában harcoló orosz haderőben.
Jevgenyij Prigozsin és harcosai a fronton. A túlélők szabadultak
AFP
Rosszszomszédság
Litvánia sorra zárja le a Belarusszal közös határátkelőket, mert a NATO-tag balti országban attól tartanak, hogy a belorusz diktátor, Aljakszandr Lukasenka arra használja ki a Wagner-zsoldosok érkezését, hogy tovább fokozza a térségbeli feszültséget, és esetleg kémeket vagy diverzánsokat dobjon át Litvániába vagy Lengyelországba. Állítólag már több ezer Wagner-fegyveres érkezett Belaruszba, s a nekik átadott laktanyákban, illetve sebtében emelt konténertáborokban lakó zsoldosok részt vesznek Lukasenka katonáinak továbbképzésében.
Bár Varsóban és Vilniusban is attól tartanak, hogy a zsoldosok beváltják a fenyegetésüket, miszerint határ menti rajtaütéseket hajtanak végre Lengyelországban és Litvániában, a HVG-nek nyilatkozó elemzők úgy vélik, nem ennyire súlyos a helyzet. „Putyinnak nem áll érdekében, hogy újabb frontot nyisson. Lukasenka pedig nem autonóm szereplő, ő nem tesz olyat, amire nem kapott felhatalmazást Moszkvától” – állítják a szakértők. Azt is hangsúlyozzák, hogy valamennyire Varsónak is érdekében áll a feszültség fenntartása: Lengyelországban októberben parlamenti választást tartanak, s a kormányzó jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt és szövetségesei abban bíznak, hogy a fenyegetettség érzése feléjük tereli az ingadozó választókat. A zsoldosok jelentette veszély már csak azért sem jelentős, mert a Wagner-katonáknak továbbra sincsenek nehézfegyvereik, míg a lengyel határ túloldalán már több mint tízezer katona várja az esetleges támadókat. Közben az is kiderült, hogy a zsoldosok egy 500-600 fős egysége múlt héten elhagyta Belaruszt, és a napokban várhatóan tovább csökken a számuk.
Bár Lukasenka a napokban ismét nukleáris rakéták bevetésével fenyegetőzött – azt mondta, ha bárki megtámadja Belaruszt, Minszk atomfegyverrel fog válaszolni –, az is egyértelmű, hogy nem ő dönt arról, mikor lőhetik ki a néhány hete az országban tárolt, orosz tulajdonban lévő taktikai atomeszközöket. Lukasenkának tetszik a jelenlegi helyzet, élvezi a figyelmet, de annak ellenére is ő játssza az alárendelt szerepet Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyában, hogy a Prigozsin-lázadás óta az orosz elnök helyzete sem annyira stabil, mint annak előtte volt. Azaz Belarusz – amely hivatalosan része az orosz–belorusz közös államnak – a gyakorlatban továbbra is orosz megszállás alatt van, s az országot Moszkva változatlanul az Ukrajna elleni háború egyik felvonulási területének tekinti.
