A kormány kommunikációs trükkökkel leplezi a pedagógushiányt, miközben az intézmények osztályok összevonásával és tanárok átvezénylésével enyhítenének a helyzeten. A státusztörvény körüli bizonytalanságokkal indul a tanév.
Pedagógussztrájk idején. Hiányzó tanárok
Veres Viktor
Versenybenazidővel
Érettségiző diák kabalája. Több múlik majd a szerencsén
Túry Gergely
Miközben a kormány a köznevelés jogi kereteinek átvariálásával borzolja a kedélyeket, alig esik szó a lényegről. Arról, hogy tartalmilag mennyire elavult az oktatási rendszer. Bár annak idején, a kompetencia-központú érettségi bevezetésekor sokan abban bíztak, hogy az majd visszahat a közoktatásra, és erősíti a készségfejlesztést, ez olyannyira nem így lett, hogy az új Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a jövő évi magyarérettségin még a korábbinál is hangsúlyosabb szerepet kap a lexikális tudás. A rövid, gyakorlati szövegalkotás és az érvelés eltűnik a matúrából, bejön helyette az irodalmi műveltségi teszt. Így például verssorok alapján kell felismerni a költő nevét és a mű címét.
Hogy mennyire nem a valós igényekre reagál a mai magyar iskola, jól mutatják a kompetenciamérések is, amelyekből kiderül: még az alapvető szövegértésben is erőteljes visszaesés tapasztalható az elmúlt években. Márpedig enélkül lehetetlenné válik a továbbtanulás, egy komolyabb szakma megszerzése. A kutatások arra is rámutattak, hogy a magyar diákok zöme, még ha meg is tanulja a leckét, szinte képtelen a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására: kemény dió számukra egy-egy problémamegoldó feladat és az ahhoz szükséges gondolkodó hozzáállás.
A szövegértés mellett legalább ilyen probléma, hogy a természettudományi tárgyakból – főleg fizikából és kémiából – alig-alig érettségiznek emelt szinten. Ami nemcsak annak tudható be, hogy a diákokat nemtudják motiválni e tantárgyak komolyan vételére, de lassan nem is akad, aki motiválja őket, olyan kevesen felvételiznek e szakokra a tanárképzésben. A matematikaoktatással is egyre több a gond. A tananyag nem segíti az elsajátításához szükséges gondolkodási képességek kialakulását. A megfelelő számolási készség hiánya ugyanúgy visszaveti a diákokat, mint a szövegértési problémák.
A digitalizáció szele csak annyiban csapta meg az iskolákat, hogy megpróbálnak megfelelő szintű infrastruktúrát biztosítani, ám a digitális oktatáshoz szükséges készségeket alig-alig tudják átadni a tanulóknak. Kiemelten hiányzik a korai differenciált fejlesztés, amely mind a természettudományoknál, a matematikánál, mind az „okosoktatásban” alapvető feltétel lenne a diákok előmeneteléhez.
