Változatlanul folyik a vita arról, hogy az egész életciklusra kivetítve az elektromos vagy a belső égésű motorokkal szerelt járművek okoznak-e több környezeti kárt. Miközben mindenki a bányákban, a gyárakban, illetve a kipufogók környékén méricskéli a szennyezést, kevesebb figyelem jut az autók nem kibocsátásalapú károkozására.
Brazíliai lítiumbánya... és szénerőmű Lengyelországban. Szennyezés a városon kívül
AFP / DOUGLAS MAGNO / NurPhoto via AFP / DOMINIKA ZARZYCKA
Arejtettszennyezők
Féktárcsa tisztítása. Veszélyes por
Profimedia
Az abroncsok és a fékek okozta kopás, illetve az utakról felverődő por súlyosabb környezeti és egészségügyi kárt okoz, mint a szén-dioxid-kibocsátás – állítja a brit Emissions Analytics kutatóintézet. A sokak által figyelmen kívül hagyott probléma hátterében az áll, hogy a súrlódó kerekekből, illetve a fékbetétekből lassításkor leváló, láthatatlan szemcsék alkotják – mérettől függően – a közúti közlekedés során felszabaduló por közel kétharmadát-háromnegyedét.
Ezek a szemcsék pedig súlyosan egészségkárosítók, csakúgy, mint a forgalom miatt az utakról felszálló egyéb porrészecskék. „Itt az ideje, hogy ne csak azt vizsgáljuk, ami a kipufogócsövön jön ki, hanem azt a környezetszennyezést is, amit a kerekek és a fékbetétek kopása eredményez. Ez ezerszer nagyobb kárt is okozhat, mint az üvegházhatást növelő gázok kibocsátása” – vélekedett Richard Lofthouse, az Emissions Analytics vezető elemzője. Szerinte ijesztő, hogy miközben évről évre megjelennek a károsanyag-kibocsátással foglalkozó újabb szabályok, senki sem foglalkozik a nem kibocsátásalapú környezetpusztítással. Az ezerszeres arány úgy jön ki, hogy míg a jelenlegi szabályok értelmében egy jármű egy kilométeren legfeljebb 4,5 milligrammnyi porszemcsét bocsáthat ki az üzemanyag elégetésével, addig egy kilométeren több mint öt grammnyi por válik le a fékbetétekről, illetve a rossz minőségű, nem megfelelően felfújt abroncsból.
Bár a tanulmány szerint elsősorban ez utóbbiak fenyegetik a környezetet és az emberek egészségét, valamennyi kerék kopik a használat során. A kutatók szerint főként a járművek súlyának csökkentésével lehetne javítani a helyzeten, ám a divat jelenleg ez ellen megy: a legjobban fogyó járműszegmensbe a hippiterepjárók, a SUV-k tartoznak, de a hatalmas akkumulátorok miatt az elektromos járművek is nehezebbek, mint a hasonló méretű benzines vagy dízelesautók.
Ugyanakkor a közúti közlekedés villamosítása javulást hozhat: a fékezést a legtöbb esetben az elektromos ellenállás növelésével, és nem fékbetétekkel hajtják végre, ezért a villanyautókban lévő fékbetétek jellemzően tovább tartanak, mint a hagyományos járművekéi. A jelentős súlycsökkentés mellett a másik megoldás a szabványok szigorítása: ha köteleznék a gyártókat jobb minőségű abroncsok gyártására, akkor az árak növekedésével párhuzamosan visszaesne a gumikról a levegőbe kerülő porszemcsék mennyisége is.
