Rosszazoptikája

Az OBT elnöke, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezetője. 43 éves, 2009-ben nevezték ki bírónak, büntetőügyekben ítélkezik.

Az OBT szóvivői feladatait is ellátó tagja, a Székes­fehérvári Törvényszék bírája. 43 éves, 2009-ben nevezték ki bírónak, a polgári jog területén ítélkezik.

MTI / Máthé Zoltán

Nem lett átláthatóbb az uniós pénzek magyarországi odaítélése – ez áll abban a jelentéstervezetben, amelynek végleges változatát a napokban teszi közzé az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT). A májusban Budapestre is ellátogató képviselői munkacsoport nem volt elragadtatva az EU-nak tett vállalás részeként felállított Integritás Hatóság (IH) munkájától sem. Várják, hogy a Biró Ferenc által vezetett testület konkrét megállapításokkal álljon elő a magyarországi korrupcióról.

Biró a CONT látogatásakor nem osztott meg részleteket folyamatban lévő ügyeikről, csak annyit árult el, hogy májusig több mint 30 vizsgálatot indítottak. Eredményeket nyár végére ígért, de csak az esetek tizedét sikerült a nyilvánosságot tájékoztatva lezárni. Két alkalommal szabálytalanságot tártak fel, a harmadikban nem találták magukat illetékesnek. Nagy leleplezésekre azonban nem kell számítani. A bizonyítottan szabálytalan ügyletek közé – együttesen 2,1 milliárd forint értékben – egy szálkai és egy babócsai eset tartozik, de a hatalom egyetlen ismertebb politikusa vagy vállalkozója sem érintett.

A hatóság a vizsgálatokon kívül még tavasszal publikálta a magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázat-értékelését. Ebben megállapította, hogy „a rendszer összességében diszfunkcionális, költségnövelő hatású, ahelyett hogy a közbeszerzés eredeti funkciójának megfelelően csökkentené a költségeket. A gyakorlatban mindez a közbeszerzési rendszerbe vetett bizalom hiányát, ezáltal a verseny alacsony szintjét és a korrupciós kockázatok növekedését eredményezi.” E jelentését a hatóság egyébként az EU kondicionalitási eljárásának egyik mérföldköveként jellemezte, mint amitől egy csapásra megoldódnak a problémák. A dolgokat ugyan nevén nevezte, de ennek érzékelhető hatása eddig nem volt.

A hatóság maga sem a transzparencia mintapéldája: júniusban az Átlátszó szerette volna kikérni három, 5 millió forintot meghaladó szerződését, amelyekről Biró Ferenc közölte, hogy „nem tartoznak harmadik félre”. Az elnök a döntést azzal indokolta, se embere, se ideje nem volt, hogy máshogy intézze a szerződéseket az első negyedévben, ezért maga választotta ki a megbízott partnereket. Az ügy körül kialakult sajtóvisszhang hatására néhány nappal később mégis kiadták a szerződéseket, amelyekből kiderült, hogy Biró havi 440 ezer forintért bérel autót a Valton Securitytől két, „átlag feletti precizitással és határozott fellépéssel” rendelkező sofőrrel, akik havonta egyaránt 1,15 millió forintot kapnak. Továbbá az IH havi nettó 1,2 millió forintot fizet vezetői tanácsadásért a Level Nine Vezetési Tanácsadó Kft.-nek, amelynek nem kisebb feladat jut, mint hogy mindent megtegyen azért, hogy a hatóság „üzleti jó hírneve ne sérüljön”. A L’azar Advisory Kft.-nek pedig 15 millió forintot csengetnek olyan homályos megbízással, mint „speciális szaktudást igénylő szakértői tanácsadói feladatok” ellátása.

Ezeken túlmenően a hatóság közel félmilliárd forintért bérel irodahelyiségeket a Roosevelt téren, és már két ügyvédi irodát is megbízott évi 10-10 millió forintért jogi tanácsadással, egyet pedig 12 millió forintért közbeszerzési tanácsadás biztosításával. Mindeközben az IH összesen egy alkalommal kért közbeszerzésen ajánlatot – igaz, ott is meghívással – „Dinamikus Beszerzési Rendszer felállítása az Integritás Hatóság részére irodai és felhasználói informatikai eszközök beszerzésére”.

Az EU-nak tett vállalás részeként az IH mellett a Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) is megkezdte működését, amelyben több civil szervezet is képviselteti magát. A KEMCS működése sem zökkenőmentes: év közben több tag is távozott, mert nem látta hatását a munkacsoportban végzett munkának. Első éves jelentésüket a Transparency International Hungary, a K-Monitor és az Átlátszó delegáltja meg sem szavazta, mert a KEMCS kormányzati tagjai számos szakmai megállapítást – például a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos jogkorlátozásokat – nem engedtek bekerülni az összefoglalóba. A KEMCS beszámolója még így sem felelt meg teljes egészében a parlamentnek: a júniusi szavazáson 32 esetben támogatták, 10 alkalommal viszont elvetették az indítványait.

A munkacsoport lehetőséget kapott Magyarország új Nemzeti korrupcióellenes stratégiájának véleményezésére is, ami a 2023–2025 közötti intézkedéseket tartalmazná. A magyar kormány által ígért konkrét intézkedések hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vezetnének be szeptember végétől, beleértve a vagyonnyilatkozati rendszerrel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó retorziókat. Az új stratégia tervezetét június 30-áig kellett volna kidolgozni, hogy elég idő legyen a véleményezésére, a dokumentum azonban a mai napig ismeretlen – ha egyáltalán elkészült. ¬ iványi blanka