Homokszem az egyenletben
A globális klímaváltozás miatt gyakrabban, évi 10–15 alkalommal éri el Európát a szaharai por, és ennek következtében nemcsak több a légúti megbetegedés, vírusok és egyéb kórokozók terjedhetnek a levegőben vagy szebb naplementéket lehet fotózni, hanem a hó is gyorsabban olvad a kontinensen. Erre a következtetésre jutottak francia tudósok, miután megvizsgálták a 2021 februárjában a Pireneusokat és az Alpokat elérő, különösen erőteljes homoklerakódást. Az Earth System Science Data folyóiratban közölt tanulmány szerzői civilek segítségét is igénybe vették a kutatásukhoz, mivel maguk nem tudtak volna egyszerre ilyen sok mintát gyűjteni a szaharai portól vörösre festett hóból. Néhány nap alatt hetven különböző helyszínről több mint 150 vizsgálati anyag érkezett, amelyek összeszedésére sikerült villámgyorsan egy viszonylag könnyen betartható protokollt kialakítani. A minták elemzéséből végre számszerűsíteni tudták, hogy ugyanabból a porfelhőből több mint ötször annyi (négyzetméterenként 21,2 gramm) részecske rakódik le az Afrikához közelebbi Pireneusok lejtőin, mint a svájci Alpokban. Ráadásul kiderült, hogy a spanyol–francia határon még jóval telítettebb a por vasrészecskékkel (ezért lesz vörösebb a lerakódás), emiatt pedig sokkal gyorsabban olvad arrafelé a hó egy-egy homokvihar után. A tudósok abban bíznak, ha a port is bekalkulálják a regionális légszennyezési és hóvastagságot előrejelző modellekbe, sokkal pontosabb prognózisokat tudnak készíteni a lavinák és az áradások alakulásáról.
