Ötven év után ítélték el most jogerősen azokat a katonatiszteket, akik az 1973-as chilei puccs első napjaiban brutálisan megkínozták és megölték a latin-amerikai Bob Dylannek is nevezett Víctor Jara baloldali énekest. Jara protest songos folkdalai világszerte hatással voltak rockzenészekre is.
Víctor Jara újratemetése 2009-ben. Sorsa zenészeket, filmeseket is megihletett
AFP / CLAUDIO SANTANA
Apuccs
Az Allende-kormányt megdöntő katonai puccs egyik pillanata. Nem volt menekvés
AFP
A XX. század második felének egyik legbrutálisabb eseménye volt az 1973. szeptember 11-én Chilében, Augusto Pinochet tábornok vezetésével végrehajtott katonai puccs. Az 1970-ben elnökké választott szocialista Salvador Allende és a mögötte álló – a kommunista pártot is tagjai közt tudó – pártkoalíció, a Népi Egység (UP) radikális baloldali gazdasági és társadalmi programot hajtott végre a kormányzása alatt. Számos haladó szociális intézkedés mellett több súlyos gazdasági hibát is elkövettek, ezek miatt felpörgött az infláció, leértékelődött a nemzeti valuta, a réz világpiaci árának esése nyomán elapadt a legfőbb bevételi forrás, és mivel a baloldali kormánnyal szemben nem volt bizalom külföldön, hitelekhez sem jutott. Az államosítási hullám – különösen a rézbányáké – és a földosztás feldühítette a konzervatív köröket, és ellenállásra talált a jobboldali többségű parlamentben. Az elnök népszerűsége zuhanni kezdett, egyre nőtt az elégedetlenség, amit a lakosság sztrájkokkal és tüntetésekkel fejezett ki. Az ország lassanként káoszba süllyedt, amit az USA is egyre nagyobb aggodalommal figyelt, tartva attól, hogy Allende szovjet típusú kommunista rendszert épít ki, és Chiléből amolyan második Kuba lesz.
A parlament és a hadsereg távozásra szólította fel Allendét, aki népszavazás kiírásával próbálta megerősíteni a helyzetét. Erre azonban már nem került sor, mert Augusto Pinochet tábornok – aki korábban Allende híve volt, és az elnök néhány nappal a puccs előtt nevezte ki a hadsereg élére – bombázók, tankok és fegyveresek támogatásával elfoglalta az elnöki palotát. Allende öngyilkosságot követett el, a katonai junta átvette a hatalmat, betiltotta a pártokat, és hajtóvadászatot indított a baloldali politikusok, szimpatizánsok ellen. Mintegy 3200 halott és több száz, máig eltűntnek nyilvánított áldozata volt a puccsnak és az azt követő, különös kegyetlenséggel elkövetett leszámolásoknak.
Pinochet – az USA-ban tanult, chicagói fiúknak nevezett közgazdászok útmutatása alapján – sikeres gazdasági programot hajtott végre, és az egyre inkább puhuló diktatúrának ő maga vetett véget azzal, hogy népszavazást, majd választást írt ki. A voksolást 1990-ben a kereszténydemokrata Patricio Aylwin nyerte meg, és ezzel elkezdődött a demokratikus átmenet Chilében, ám Pinochet a hadsereg élén maradhatott, és élete végéig szóló mentelmi jogot élvezett. Amikor azonban 1998-ban angliai gyógykezelésre utazott, egy spanyol kereset nyomán őrizetbe vették, és két évig házi őrizetben maradt. 2000-ben visszatérhetett Chilébe, és bár – a korrupciótól kezdve kábítószer-kereskedelmen és pénzmosáson át a tömeggyilkosságig és az emberiesség elleni bűntettekig – számos eljárás indult ellene, 2006-ban anélkül halt meg, hogy bármiért is elítélték volna.
