Pártcsaláditervezés

Túry Gergely

Piaci átrendeződést vár az adószabályok változása után Békés Balázs, a Sine Qua Non Trust Bizalmi Vagyonkezelő igazgatósági tagja és társtulajdonosa.

¬ Az elmúlt években több olyan eseménysor is volt, amikor egy adásvétel során, például az MKB Bank állami értékesítésekor vagy egyes médiumok – mint a Klubrádió vagy a 168 Óra – megvásárlásának szándékakor bizalmi vagyonkezelők bukkantak fel, és csak utóbb vált egyértelművé, hogy a kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló üzletemberek állnak a háttérben. Mire jó egy bizalmi vagyonkezelő?

Maga a bizalmi vagyonkezelés sok-sok előnyt hordoz magában, de arra, amire utal, hogy el lehet bújni mögötte, nem alkalmas. Vagyonkezelésbe bármilyen forgalomképes dolog rendelhető, a cégektől kezdve az ingatlanon és az értékpapírokon keresztül bármi. Ha azonban a vagyonkezelő bankszámlát akar nyitni a kezelt vagyonnak, úgy a bizalmi vagyonkezelési szerződést be kell adnia a banknak, a bizalmi vagyonkezelésben részt vevő minden természetes személyt megjelölve. A bank ezeket felvezeti az úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartásba, amelynek a lekéréséért ugyan fizetni kell, de mindenki számára hozzáférhető. Ha nem üzletszerű a bizalmi vagyonkezelő (hanem például egy rokon), akkor még szigorúbb a rendszer: a vagyonkezelőnek be kell jelentenie a jogviszony létrejöttét és minden későbbi érdemi változást a Magyar Nemzeti Banknak. Ezenfelül a közhiteles nyilvántartásokba, mint amilyen a cégnyilvántartás vagy az ingatlan-nyilvántartás is, be kell nyújtani a vagyonkezelési szerződés kivonatát; ezek az adatok szintén hozzáférhetők. 

¬ De éppen a nyilvánosság nem értesül ezekről, holott sokszor közpénzek kerülnek a vagyonrendelőkhöz, és azokat nyelik el a bizalmi vagyonkezelő intézmények.

Egy jogász a cégbírósági iratok között könnyedén megtalálja az előző tulajdonost és így a vagyonrendelőt. A különböző társasági formákban sem feltétlenül transzparensebb a tulajdonos. Általánosságban az számít tényleges tulajdonosnak, aki 25 százalék fölötti gazdasági érdekeltséggel rendelkezik egy társaságban. Kft esetében a cégnyilvántartás tartalmazza ugyan az összes tulajdonost, de egy nyilvános részvénytársaság esetében nem, és egy zártkörű részvénytársaság esetében is kötelező érvénnyel csak azt, akinek a részesedése 50 százalék fölötti. A magántőkealapoknál pedig a befektetési jegyek végső tulajdonosát csak az MNB-nek kell ismernie.

¬ Miért volt akkor eddig népszerű a bizalmi vagyonkezelés, különösen a kormányhoz közel állók körében?

Eddig a vagyonkezelésnek volt egy jelentős adóelőnye, ami mindenki számára hozzáférhető volt. A bevitt vagyont adómentesen lehetett felértékelni. Ha például egy magánszemély vett egy kereskedelmi ingatlant 10-ért, és annak a piaci értéke 100-ra nőtt, akkor egy egyszerű értékesítéskor a 90 után meg kell fizetnie az adót. Ugyanezt viszont, a most megszűnt szabályok szerint, eddig adómentesen vihette be 100-ért a kezelt vagyonba, és így összességében az értékesítés adómentesen történhetett. A szabályozás oly módon változott meg, hogy a vagyonrendelő az eszközt bár­milyen, azaz nem piaci értéken is vagyonkezelésbe adhatja, ha azonban ez az érték magasabb, mint a beszerzési érték, akkor az után adóznia kell. További kedvezmény maradt, hogy az adókötelezettség három évre elosztható. A kezelt vagyon továbbra is társaságként adózik, azaz kihasználhatja a holdingtársaságok kedvező ­adózását, sőt ha kizárólag passzív jövedelmeket, például tőkehozamot ­realizál, még adóbevallást sem kell leadnia.

¬ Egy sikeres üzletember esetében, aki nap mint nap dönt a tőkéjének befektetéséről, menedzserei és jogászai vannak, mit tud ehhez hozzátenni egy bizalmi vagyonkezelő?

Ha egy sikeres üzletember berendeli az építőipari társaságait bizalmi vagyonkezelésbe, akkor, jóllehet a vagyonkezelő lesz a tulajdonos, a vagyonrendelés mégsem érinti automatikusan a cégek működését. A vagyonkezelő feltehetően nem tud jobban építőipari céget menedzselni, tehát neki nem az a feladata, hogy az építőipari tevékenységbe folyjon bele, hanem az, hogy mint tulajdonos tudja segíteni ezt a vállalkozást. Eldönti, hogy érdemes-e a vállalkozásokat összevonni vagy éppen szétválasztani, új vállalkozásokat megszerezni vagy a meglévőket értékesíteni. Intézkedik a megtermelt jövedelmek adóoptimalizálásáról.

¬ A vagyonrendelő és a kedvezményezett hogyan tudja élvezni ezt a vagyont?

Úgy kell elképzelni, mintha a kezelt vagyon egy társaság lenne, és ez a társaság tőkét szállítana le vagy osztalékot fizetne. Ha ön a vagyonrendelő, és beviszi a társaságát 100-on, mely társaság hozamot termel a vagyonnak, akkor ez kiadható a kedvezményezettnek vagy esetenként a vagyonrendelőnek. A hozamot adóköteles osztalékként, a többit adómentes tőke-visszafizetésként kapja meg. Viszont ha odaadja egy kívülállónak a tőkét, az illetékköteles: ugyanúgy 18 százalékot kell fizetnie, mintha vagyonkezelés nélkül adná oda.

¬ Hogyan hatnak a változások a bizalmi vagyonkezelők piacára?

A bizalmi vagyonkezelés egy jól szabályozott, nemzetközi jogintézmény, amely lehetővé teszi a hosszú távú tervezést, megvédi a kezelt vagyont a vagyonrendelő személyes kockázataitól, és jellemzően túléli az alapítót, a vagyonrendelőt. A jogintézmény ezen előnyei továbbra is fennállnak. A pusztán adóelőny miatt elhatározott vagyonkezeléseknél a következő időben fel fog merülni egy addicionális kockázat: magának a vagyonke­zelőnek a kockázata. Ezért elmaradnak majd a pusztán adóelőnyre épülő, nem üzletszerű vagyonrendelések, és megnő az érdeklődés a professzionális vagyonkezelés iránt, vagyis a korábban létrehozott személyes, családi, baráti vagyonkezelőket leváltják üzletszerűre. Ez utóbbinak a szolgáltatási palettája egyúttal kiegészül adójogi, menedzsment- és pénzügyi szolgáltatásokkal. ¬