A szennyező nevet?
Veszélyesen felpuhítja a környezetszennyező gyárak elleni hatósági fellépést az a rendelet, amelyet szeptember 22-én, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva adott ki a kormány. Ez lehetővé teszi, hogy a környezetszennyező cégek hatósági szerződések megkötésével kerüljék el a környezetvédelmi szankciókat, ha vállalják, hogy felhagynak a jogsértéssel, és működésüket összhangba hozzák a szabályokkal. Ennek befejeztéig megszűnik annak a lehetősége, hogy a hatóság bezárasson egy súlyosan szennyező gyárat. A rendelet visszamenőleges hatályú, azaz már elindított eljárásoknál is alkalmazható. A szabályozás ellen tiltakozott többek közt a WWF Magyarország és több ellenzéki párt. Az LMP és a Párbeszéd jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, mert alaptörvényt sért „a kormány rendeleti szabályozása a jogsértő akkumulátorgyáraknak biztosított büntetlenségről”. A jogszabály kiadása után egy nappal az Energiaügyi Minisztérium sietve közölte: a szabály kizárólag a kohászatokra vonatkozik, az akkumulátorgyárakra nem. Arról azonban nem szóltak, hogy a kohászatoknak miért jár kivételes bánásmód, mint ahogy az sem világos, hogy ha ennyire specifikus az érintettek köre, akkor ezt miért felejtették ki a jogszabály első változatából. Egyes vélemények szerint a kormány meghátrált a tiltakozáshullám és a várhatóan elítélő AB-döntés elől.
