Abarbárságkora
Deus vult, azaz Isten akarja – ezzel a kiáltással üdvözölték a clermont-i zsinaton II. Orbán szenvedélyes szavait, amikor a pápa 1095. november 27-én „igazságos háborút” hirdetett a Szentföld felszabadítására a szeldzsuk törökök uralma alól, s feloldozást és túlvilági üdvözülést ígért azoknak, akik életüket vesztik a muszlimokkal vívott harcokban. Az első keresztes háború – amelynek a jelszava lett a Deus vult – csúcspontjaként az Európából érkezett seregek 1099. július 15-én vették be Jeruzsálemet, és a világ talán addigi legnagyobb vérfürdőjét rendezték, a muszlimokat ugyanúgy lemészárolták, mint a segítőjüknek tekintett zsidókat, akikre rágyújtották a nagy zsinagógát. A keresztény fanatizmus Steve Runciman brit középkortörténész véleménye szerint felébresztette a muszlim fanatizmust. Míg az előbbi pusztító barbársága mára a történelem mélyére süllyedt, az utóbbiét nem először emelte át a XXI. századba a múlt szombaton a Hamász, amely terrortámadást indított Izrael ellen, szablya és dárda helyett gépfegyverekkel, s a fegyvereseket öldöklésre szállító autókkal. És azt üzenve a világnak: az istenük akarja a zsidók (és a keresztények) kiirtását.
