Erőmutatvány

A három évig tartó és a német Oldenburgi Egyetem vezetésével zajlott nemzetközi Popular Music and the Rise of Populism in Europe projektben Barna Emília szociológus, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense és Patakfalvi-Czirják Ágnes, szintén a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi adjunktusa a magyarországi populáris zene és a politika 2010 utáni viszonyát kutatta. A hamarosan megjelenő Zene, haza, család: A zenehallgatás morális ökonómiája a 2010 utáni Magyarországon című tanulmányában a szerzőpáros azt vizsgálta, hogy a zenefogyasztás hogyan kapcsolódik össze a közösséghez tartozás érzésével, illetve a nemzettel kapcsolatos elképzelésekkel, hogyan húzhatók meg a határok a politika és a kultúra vagy szórakozás között a hétköznapi zenefogyasztásban, és hogy a háztartáson belüli viszonyok – genderviszonyok és szülő-gyerek viszony – hogyan formálják a zenefogyasztást. Úgy látják, a zenehallgatók a kötődésüket egyes előadókhoz többnyire politikamentes egyéni választásnak és alulról jövő igénynek érzik. Ugyanakkor a zenei csatornákra, rádiókra, fesztiváliparra gyakorolt állami kontroll hatását a fogyasztók kevésbé érzékelik, miközben ezek a szerzők szerint meghatározó folyamatok. „Az állam által szponzorált helyi rendezvények azok, ahol egy-egy jól kiválasztott fellépőgárdával meg lehet erősíteni a kormány populista szólamait” – mondja Barna Emília. Kutatási ideje alatt a szerzőpáros pont emiatt végzett terepmunkát is az általános dalelemzés mellett. „Beszélgettünk például olyan iskolai könyvtárossal, akinek szívügye, hogy a Nélküledet iskolai ünnepségeken elénekeljék” – teszi hozzá a szociológus.