Évesmérleg
Születésnapot ünnepel október 22-én a jobboldali olasz kormány, amely főleg tűzoltással töltötte az első évét. A kormányfő, Giorgia Meloni személy szerint mindenekelőtt az európai arcát erősítette.
Nincsittsemmilátnivaló
Bő fél évvel a Meloni-kormány hivatalba lépése után a koalíciós pártokhoz közeli személyek kerültek az olasz televíziózást három csatornán uraló állami RAI fontos posztjaira. Nem ment simán, a parlamenti pártok delegáltjait is magában foglaló igazgatótanács az ellenzéki Ötcsillagos Mozgalom képviselőjének tartózkodása mellett tudta megválasztani tagjai közül az új vezérigazgatót. A Forza Italia és a Liga támogatását élvező Roberto Sergio 2004, a második Berlusconi-kormány ideje óta mozgott a RAI vezetői állásaiban. Az általa kinevezett operatív ügyvezető igazgató, Gianpaolo Rossi 2012 előtt ugyancsak a RAI-nál dolgozott, utána az Olasz Testvérek kommunikációját segítette, illetve a jobboldali médiában fejtette ki a népességcsere-elmélet támogatásától Vlagyimir Putyin dicsőítésén át az oltásellenességig terjedő nézeteit.
Rossi színre lépése után sokan tartottak a RAI teljes átállításától. Két fontos politikai műsor vezetője távozott is, de utána szimplán az játszódott le, ami választások után szokott az olasz közmédiában. Két csatorna híradószerkesztőségének irányítását kormányközeli szereplők vették át, a hagyományos balos felségterület harmadikét megtartotta a balközép ellenzék.
Tény, hogy szinte nincs olyan híradó, amely ne számolna be Meloni aznapi tevékenységéről, ne tenné hozzá kormánypárti politikusok megnyilatkozását, ám olyan sincs, amelyikben ne kérdeznék meg az ellenzék reprezentánsait, és elemző műsor sincs nélkülük. A legfeltűnőbb változás a kommercializálódás. A másutt kereskedelmi csatornákon sugárzott show-műsorok Olaszországban eddig is az állami tévére kerültek, mostanra azonban a híradói is elbulvárosodtak. A külföldi hírek még nagy súlyt kapnak – az ukrajnai háborúról és manapság Izraelről naponta tudósítanak –, de a belpolitikaiak helyét mindinkább átveszik a bűnesetek, a balesetek, a könnyebb hírek. Ha valaki csak a RAI 1 esti híradójának utolsó perceit nézi rendszeresen, azt hiheti, Olaszországban alig történik valami említésre méltó azon kívül, hogy melyik énekesnek milyen száma jelent meg.