Külföldiek Magyarországon: keletieknek munka, nyugatiaknak pihenés

A dunántúli megyékben nőtt a legnagyobb ütemben a külföldiek száma, és az afrikaiak meg az ázsiaiak gyarapodtak a leg­gyorsabban az elmúlt 20 évben Magyarországon. Ez derül ki, ha a tavalyi népszámlálás adatait összevetjük a 2001-esekkel. Kétféle szempontból van vonzereje Magyarországnak: az egyik a viszonylagos jólét, amely elsősorban a fejlettebb nyugat-magyarországi régiókat jellemzi, a másik pedig a munkahelyek kínálata. Előbbi inkább az európai, azon belül is elsősorban az uniós tagállamokból betelepülők számára kecsegtető, utóbbi viszont a harmadik világból érkezők számára. A határ menti megyék különösen népszerűek olyan nyugat-európaiak körében, akiknek fontos, hogy itt olcsóbban jönnek ki a pénzükből, nyugdíjukból. Az abszolút rekorder Győr-Moson-Sopron megye, ahol két évtized alatt több mint hatszorosára nőtt azoknak a külföldieknek a száma, akik a népszámlálás idején már legalább 3 hónapja Magyarországon tartózkodtak. A betelepülők körében ott az egyik legmagasabb az Európai Unióból érkezettek aránya, ami részben persze a fejlett ipari központnak, Győrnek köszönhető, de ennél is nagyobb szerepe lehet a kiugró adatban annak, hogy Rajka és környéke már évek óta Pozsony agglomerációjának számít. A kedvező lakhatási feltételek miatt sok szlovák választja otthonául a határ menti magyar településeket.