Töréshatár

AFP / EYAD BABA

Mind a gázai humanitárius válság enyhítésében, mind az átmeneti és esetleg tartós rendezésben óriási szerepe lehet Egyiptomnak – vélekednek szakértők. Bár a 2011-es arab tavasz óta az arab világ egykori vezető hatalma már csak árnyéka önmagának, az egyiptomi Muszlim Testvériségből 1987-ben létrejött Hamásszal azóta is kapcsolatban áll. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Egyiptom szállta meg a tengerparti sávot, majd az 1967-es háborúban elvesztette, de azóta sem tart rá igényt. Viszont Egyiptomnak közös határa van a Gázai övezettel, amely alatt csempészalagutak futnak, a rafahi átkelő pedig az egyetlen, amelyet nem Izrael ellenőriz.

Kairónak nem érdeke a gázai káosz, a Sínai-félszigeten pedig a saját harcát vívja a dzsihádista és egyéb beduin lázadókkal szemben. Bár Abdelfattah al-Sziszi elnök és sok elődje mélységesen bizalmatlan az iszlamista Hamásszal szemben, az egyiptomi hadsereg – túszok elengedésében, tűzszünetek megkötésében – többször is meg tudott állapodni a szervezettel. Míg Izrael jelenleg a Hamász „megsemmisítéséről” beszél, Kairó nyitva hagyta a lehetőséget egy politikai megállapodásra. Bárki veszi is át a Hamász helyét a Gázai övezetben, alighanem Egyiptom garanciáját kéri majd a háború utáni helyzetben. Kairó cserébe visszatérhet a regionális politika színpadára, és minden bizonnyal megkéri az árát – több tízmilliárd dollárnyi adósság elengedését – az USA-tól és az öbölbeli arab monarchiáktól.