Kiizzadják

Ha tudja mérni a pulzust, akkor miért ne mérhetné a bőr hőmérsékletét és elektromos változásait is? – tették fel a kérdést spanyol és holland kutatók, akik szerettek volna egy okosórát annyira „okossá” tenni, hogy alkalmas legyen a mániás depressziós páciensek állapotának megfigyelésére. Az eredményként elkészült eszközt nemrég mutatták be egy barcelonai neuropszichofarmakológiai kongresszuson. A pszichiáterekből és adattudósokból álló csapatnak ezzel sikerült az emberi szervezet olyan biomarkereit rögzíteni, amelyek elemzése alapján jó eséllyel meg lehet mondani, épp melyik fázisban van, illetve milyen változás előtt áll egy bipoláris zavarban szenvedő beteg.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a Földön 40 millió embert érint ez a köznyelvben mániás depressziónak nevezett mentális betegség (Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában akár a lakosság 2,4 százalékát is sújthatja). Az érintettek életére jellemzőek az állandó, az életminőséget jelentősen befolyásoló extrém hangulatváltások (szakszóval: epizódok), amelyek hol lehangolttá (depresszióssá), hol felhangolttá (mániássá) teszik őket – hetekre vagy akár hónapokra. A tünetek többnyire fiatal felnőtt korban jelentkeznek, és – mivel eleinte nem könnyű megkülönböztetni őket a „hagyományos” depressziótól – az első epizód után akár egy évtized is eltelhet, mire biztosan diagnosztizálják a betegséget.

A spanyol és holland kutatók 38 mániás depressziós pácienst, illetve 19 kontrollszemélyt láttak el a kifejezetten orvosi adatgyűjtésre használt Empatica E4 okoskarkötővel, amellyel két napon át figyelték a bőrük elektromos változásait (szaknyelven: elektrodermális aktivitását, EDA), pulzusát, hőmérsékletét, illetve az ébrenléti és alvási fázisait. Közülük is talán az izzadással s így az átélt stresszel kapcsolatos bőrellenállás a legfontosabb (ezt a pszichiáterek már több mint száz éve összefüggésbe hozták a kóros hangulatváltozásokkal). Mint most kiderült, a depressziós epizódban lévő személyeknél az EDA jóval alacsonyabb a normálisnál, és bármely irányú hangulatváltás idején jelentős változás tapasztalható az értékében.

A kísérlet jelentőségét csökkenti, hogy kevés résztvevővel végezték, és nem vettek figyelembe minden olyan körülményt (például a szorongást vagy az esetlegesen szedett orvosságok mellékhatásait), amelyek befolyásolhatják az EDA értékét, de a téma szakértői lelkesek. Ha sikerülne nagyobb mintán is „tetten érni” a hangulatváltásokat, sokkal könnyebb lenne azokat gyógyszeresen megelőzni.