Máshogylegnagyobbak

profimedia

A hozzáadott érték nem más, mint az árbevételnek és a termelés során felhasznált, az adott gyár kapuján kívülről vásárolt hozzávalók értékének a különbsége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy így is lehet kiszámolni. És nem is csupán azért, mert a pontos képlet, a számvitel sajátosságainak megfelelően, még néhány ­apróbb kiegészítő tételt is tartalmaz. Hanem azért is, mert az árbevétel, ami ezek nélkül az általában apró tételek nélkül kevesebb a szükségesnél, bizonyos esetekben meg éppenséggel jóval több, mint kellene.

A bűnös: a jövedéki adó. Ezt ugyanis a magyar könyvelési regulák az árbevétel részének tekintik. (Ebben legfeljebb annyi logika van, hogy a valódi árbevétellel együtt így még a jövedéki adó összege után is meg kell fizetni a világrekorder 27 százalékos áfát.) Ez pedig irreálisan felnyomja az alkohollal, az üzemanyaggal és – főleg – a cigarettával üzletelők árbevételét. A legextrémebb példa a Philip Morris Magyarország Kft.-é, amelynek 318 milliárd forintos árbevételéből 196 milliárdot ez a furcsán viselkedő adófajta tesz ki; ha a hozzáadott értéket szimplán az árbevétel és az anyag jellegű költségek különbségeként számolnánk ki, az ennyivel emelné – közel megharmincszorozná – a dohánykereskedő cég korrekt számítással 7 milliárd forintos hozzáadott értékét. Márpedig nyugodtan nevezhetjük korrektnek azt a számítási módszert, ami nem tekinti a cégek által előállított hozzáadott értéknek azt az adófajtát, aminek az értékét az állam adja hozzá – nem a cég produktumához, hanem csupán az eladási áraihoz. Azaz nem hozzáadja, hanem elveszi.

E probléma kiküszöbölésére a HVG megfordítja az egyenletet. Nem a bevétel és az idegen hozzávalók különbözeteként, hanem az adott cég saját, gyárkapun belüli ráfordításai, valamint a megtermelt jószágok értékesítésével elért nyereség összegeként számítjuk ki a hozzáadott értéket. Számviteli vájt fülűeknek: nem úgy, hogy az árbevétel, az aktivált saját teljesítmények értéke és az egyéb bevételek összegéből kivonjuk az anyag jellegű költségeket és az egyéb ráfordításokat, hanem a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás és az üzemi eredmény összegeként.