Az argentin fővárosig kellett utaznia az ukrán államfőnek, hogy Orbán Viktort falhoz szoríthassa. Méghozzá szó szerint. A Buenos Aires-i parlament épületében tudott röviden elbeszélgetni az országa EU-csatlakozását és pénzügyi támogatását minden eszközzel akadályozó magyar kormányfővel. Rendes tárgyalást nem tudott kiharcolni, pedig van kettejük közt rengeteg nyitott téma.
A HVG kijevi értesülései szerint az Orbán-kormány ismét alkalmazta bejáratott módszerét. Néhány nappal azelőtt, hogy a kárpátaljai magyar közösség képviselői éppen arról tárgyaltak az ukrán illetékesekkel, miként lehet módosítani a magyar kisebbséget is hátrányosan érintő ukrán nyelv-, oktatási és kisebbségi törvényeket, Budapestről megérkezett az ukáz: lassítani kell az egyeztetést. Ilyen már korábban is történt. Több ukrán politikus, köztük Pavlo Klimkin egykori külügyminiszter, illetve Ivanna Klimpus-Cincadze volt miniszterelnök-helyettes is megerősítette a HVG-nek, hogy a magyar kisebbséget igyekeznek Budapestről irányítani.
Úgy tűnik, a mostani számítások nem jöttek be: az ukrán parlament gyakorlatilag az összes olyan szabályt visszavonta, amely a magyar nyelv használatára vonatkozik – a korlátozások a jövőben az EU-s nyelvekre nem, csak az oroszra érvényesek. A kárpátaljai magyar kisebbségi vezetők – köztük Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, illetve Babják Zoltán, Beregszász polgármestere – Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, illetve Orbán Viktornak címzett levelükben azt kérték, hogy valamennyi uniós tagország és intézmény támogassa az Ukrajnával tervezett csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdését. A magyar politikusok szerint Ukrajna jelentős előrelépést ért el a kisebbségi jogok szavatolása terén, s más területeken is eredményesen vezeti be az európai integráció szempontjából elengedhetetlen reformokat.
Miután az ukrán parlament elfogadta a kisebbségeket érintő törvények módosítását, Orbán Viktor újabb kifogásokat fogalmazott meg. Az EU legkorruptabb országának vezetőjeként „a világ egyik legkorruptabb” országának nevezte Ukrajnát, majd azt is hangsúlyozta, hogy ha a szomszédos állam belép az unióba, az a magyar mezőgazdaság végét jelentené.
„Veszélyes, amit Orbán tesz. Európa segítsége nélkül Ukrajna képtelen lenne megvédeni magát, a magyar vétófenyegetés pedig már csak azért is furcsa, mert Budapest mindig is bővítéspárti volt. A visegrádi négyek között is egyetértés volt a keleti és a balkáni bővítés szükségességében. Nem tudjuk, Magyarország miért változtatta meg a véleményét, de félő, hogy a magyar álláspont miatt a visegrádi együttműködés is károkat szenved” – mondja a HVG-nek Andrzej Sadecki, a varsói Keleti Tanulmányok Központja Kelet-Európával foglalkozó osztályának vezetője. Hozzáteszi: Ukrajna esetleges veresége után orosz csapatok jelennének meg a magyar határnál, ami ugyancsak komoly fenyegetést jelentene.
Orbán politikai játékba kezdett, Donald Trump győzelmére számít, és az is valószínű, hogy folyamatos egyeztetés zajlik Orbánék és Trumpék között. A magyar kormányfő másik reménye az, hogy az európai parlamenti választáson előretörnek a jobboldali populisták. Egy név nélkül nyilatkozó magyar diplomata egyenesen azt mondta, hogy Putyin irányítja a magyar külpolitikát. „Magyarországnak állítólag fontos a szuverenitás, ám ez egy vicc, a magyar külpolitika sok minden, csak nem szuverén. Egy habókos ember ötletei mentén valósul meg a külpolitika, és az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben egyre nyíltabban képviseli Budapest az orosz álláspontot” – vélekedett.
