Eltérőolvasat

A PISA-felmérések eredményéből az is kiolvasható, hogy a bevándorlás miként hat az iskolai eredményekre az európai országokban. Az Egyesült Királyság diákjai közül minden ötödiknek van bevándorlóháttere – azaz első vagy második generációs bevándorlók –, s ott szövegértésben nem mutatható ki szignifikáns különbség a nem bevándorlók eredményeihez képest. Ugyanez a helyzet Írországban, ahol a bevándorló-hátterűek is 500 pont feletti eredményt értek el szövegértésből, ami kiemelkedő a 473 pontos magyar eredményhez képest. A két ország diákjainak viszonylag egyenletes eredménye nyilván nem független attól, hogy a zömmel az egykori brit birodalom országaiból érkezetteknek is a már felmenőik számára sem ismeretlen angol nyelven kellett teljesíteniük. Svédül viszont biztos nehezen tanulnak meg az ottani bevándorlók, olyan látványosan elmaradnak az eredményeik a nem bevándorló svédekétől. A skandináv országban a több mint 20 százaléknyi bevándorló-hátterű diák szövegértésben csak 428 átlagpontig jutott, miközben a többiek 509 pontot értek el. Németországban, ahol a PISA-vizsgálatok eredményei mindig pánikot okoznak, közel hasonló a helyzet: a 25 százaléknyi bevándorló-hátterű diáksereg ugyancsak jóval az országos átlag alatt teljesít.