Frontolvahaladás
Stratégiai és jelképes értelemben is fontos ütközetéhez érkezett a gázai háború, Izrael megroppanthatja a Hamászt. A humanitárius katasztrófa azonban gyengítheti a feltétlen amerikai támogatást Izrael számára.

Nincs kiút


Tűzzeljátszóhutik

Célpontok
Minden hajót megtámadnak, amely Izraelbe megy, függetlenül attól, hogy milyen zászló alatt közlekedik – fenyegette meg gyakorlatilag az egész világot szombaton a Jemen északkeleti részét és a fővárost ellenőrzése alatt tartó Anszar Allah nevű, Irán által támogatott lázadó csoport, amely alapvetően a síita huti törzsből áll. A gázai háború kezdete óta a hutik több alkalommal is drónokat és ballisztikus rakétákat indítottak Izrael felé, de ezeket mind sikerült ártalmatlanítani. A csoport több kereskedelmi hajót is megtámadott – egyet túszul is ejtett –, sőt a térség vizein lévő amerikai hadihajókat is célba vett. Veszélyeztetve ezzel a világ egyik legfontosabb vízi útját, a Báb el-Mandeb szorost, amely a Vörös-tengert köti össze az Ádeni-öböllel és tovább az Indiai-óceánnal. Az Ázsiát Európával, illetve Észak-Amerikával összekötő, a Szuezi-csatornán át vezető kereskedelmi útvonalon már emelkedésnek indultak a hajóbiztosítási díjak.
Nincs közös állásponton Izrael és az USA, hogy miként kellene reagálni a hutik provokációira. Izrael a Hezbollah libanoni síita szervezet kétségtelenül erőteljesebb támadásaira azonnal ellencsapást mér, a jemeniekre azonban nem válaszol. Szakértők úgy vélik, az USA győzte meg Izraelt, hogy maradjon távol Jementől, majd az amerikai hadsereg kezeli a helyzetet. Ám egyelőre Washington sem ütött vissza, holott Irakban és Szíriában rendre megtorolja a katonai érdekeltségei elleni, síita milíciák által elkövetett támadásokat. A magyarázat az lehet, hogy a Biden-kormányzat nem akarja felborítani a törékeny jemeni tűzszünetet a hutik és az elmenekült jemeni kormány mögött álló szaúdiak között, elkerülve egy szélesebb közel-keleti konfliktust.
De miért támadják Izraelt a hutik több ezer kilométerről egy olyan konfliktusban, amelyben közvetlenül nem is érdekeltek? A hutik nemcsak részei az Irán által létrehozott „ellenállás tengelyének”, de egyre önállóbb erőt alkotnak. A palesztin ügy mellé állva a hazai és a regionális támogatottságukat kívánják növelni, és nem alaptalanul, hiszen a kérdésben jelentős szakadék tátong több arab ország vezetése és lakossága között. Sőt a lázadó csoportból jelentős haderővel rendelkező szereplővé előlépett hutik a Jement kormányzó hatóságként a legitimációjukat is erősíteni szeretnék.