Szultan al-Dzsabir: a COP28 ellentmondásos elnöke

AFP / FRANCOIS WALSCHAERTS

Houston, van egy kis gondunk! – ezekkel a szavakkal fordult Szultan al-Dzsabir a legnagyobb fosszilisenergia-cégek vezetőihez a világ egyik legjelentősebb energetikai konferenciáján a texasi városban idén márciusban, két hónappal az után, hogy az Egyesült Arab Emírségek kinevezte őt az idei klímacsúcs (COP28) elnöki posztjára. A híres mondat egy amerikai asztronauta szájából hangzott el 1970-ben a bajba jutott Apollo–13 űrhajóról, százezer kilométerre a Földtől. Ugyancsak nagy a távolság a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését követelő aktivisták és a szénhidrogénipar képviselői között, mely utóbbiakhoz maga al-Dzsabir is tartozik, hiszen ő az emírségekbeli állami olajmonopólium, a világ 12. legnagyobb olajvállalata, az ADNOC vezérigazgatója. Sokan bírálták a konferenciaelnöki kinevezését az összeférhetetlenség miatt, mások viszont kiemelték, hogy a kudarcot nem ismerő, 50 éves mérnök-közgazdász az, aki meggyőzheti a cselekvésről az olaj- és szénkitermelőket.