Horvát euró
Az EU-ba 2013-ban belépett Horvátország huszadik államként csatlakozott az eurózónához, illetve huszonhetedikként a schengeni övezethez. Az utóbbi lépés március 26-án vált teljessé, amikor Zágráb a nemzetközi repülőtereken is eltörölte a határellenőrzést a schengeni országokból érkező utasok számára. Az EU-tagságot célnak tekintő többi nyugat-balkáni állam nem ért el áttörést, az Európai Bizottság novemberben közzétett országértékelése szerint Montenegróban a politikai megosztottság, illetve az instabilitás okoz gondot, míg Szerbiában a jogállamiság területén van szükség komoly előrelépésre. Ahogy Szerbia, úgy Koszovó esetében is fékezi az EU-integrációt, hogy Belgrád és a Szerbiából 2008-ban kiszakadt tartomány vezetése képtelennek mutatkozik a kapcsolatok normalizálására. Észak-Makedónia integrációját a közigazgatási rendszer felkészületlensége, illetve a reformok alapjául szolgáló törvények elfogadásának vontatottsága lassítja. Bosznia-Hercegovina továbbra is elmarad a többi volt jugoszláv tagköztársaság mögött, ott a jogállamiság, az igazságszolgáltatás és a választási törvények terén kellene előrelépni, de gondok vannak az alkotmánnyal is. Az ország esélyeit az is rontja, hogy mély ellentétek feszülnek az államot alkotó két entitás, a Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Az ugyancsak az EU-tagságra készülő Albániában elsősorban a jogállamiság és a véleményszabadság terén kell javulást elérni.
