A december 17-ei szerbiai parlamenti választás óta egymást követik a tüntetések, azt hangoztatva, hogy az Alekszandar Vucsics államfő mögött álló pártok elcsalták a megméretést.
Ellenzéki tüntető töri be a belgrádi önkormányzat ajtaját. Felszított kedélyek
AFP / OLIVER BUNIC
Boszniavégveszélyben
„A szerbek egyre inkább egyértelműnek és visszafordíthatatlannak tartják, hogy a következő évek és évtizedek a szerb nemzeti egység megteremtéséről szólnak” – jelentette ki Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (RSZ) elnöke. A politikus az utóbbi hónapokban is többször egyértelművé tette, hogy célja Bosznia felosztása. A volt jugoszláv tagköztársaság a polgárháborút lezáró daytoni egyezmény 1995-ös életbelépése óta két entitásból áll, az RSZ mellett a Bosznia-Hercegovinai Föderációból. Dodik már ősszel is közölte, ha Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást, akkor mindenképpen ki fogja kiáltani az RSZ függetlenségét.
Eddigi legélesebb hangú nyilatkozatában az RSZ elnöke hangsúlyozta: minden olyan lépés, amellyel az EU erősíteni akarja a többségében iszlámhívő bosnyákok, valamint horvátok és szerbek lakta ország közös intézményeit, a szerbek erősödő ellenállásába fog ütközni, s ennek az lesz a következménye, hogy Bosznia ismét teljes káoszba fog süllyedni. „Nem vagyok irracionális, tudom, hogy az USA válasza az erő alkalmazása lesz. De nincs okom arra, hogy megijedjek, és feláldozzam a szerb nemzeti érdekeket” – mondta a politikus. Hozzátette, azt is tudja, az EU sem egyezik bele a közös intézmények gyengítésébe, így a szerbek számára csak a teljes függetlenség kikiáltása lehet a megoldás.
Azt is egyértelművé tette, hogy nem tartja az egyedüli üdvözítő útnak Bosznia EU-s csatlakozását. „Az EU tökéletesen bebizonyította, hogy saját érdekei ellen cselekszik, amikor az orosz–ukrán konfliktusban teljes mértékben az Ukrajnát támogató USA mellé állt” – magyarázta. Dodik – akivel gyakran találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnök is – Vlagyimir Putyin szövetségesének tekinti magát, sűrűn fordul meg Moszkvában. Brüsszeli vélemények szerint a Kreml kottájából játszik, s részben azért erőlteti a függetlenséget, mert Moszkva is érdekének tekinti, hogy Európa közepén újabb válság pattanjon ki.
Dodik helyzetét javítja, hogy Bosznia valóban komoly funkcionális problémákkal küszködik: az állam szerkezete túlságosan bonyolult, az entitásoknak adott széles jogkör miatt a szövetségi szint alig működik. Ráadásul a boszniai horvátok között is akadnak olyan csoportok, amelyek reménykedve tekintenek az RSZ-re, és abban bíznak, ha a szerb entitás függetlenné válik, akkor a többségében horvátok lakta területeknek is nagyobb esélyük lesz a csatlakozásra Horvátországhoz.
