Gyerekprogram
Több kutatás is bebizonyította már, hogy az intenzív, folyamatos stressz bármely életkorban hozzájárulhat különféle betegségek kialakulásához, azonban az élet első éveiben, sőt már az anyaméhben lévő magzat számára is drámai következményekkel járhatnak az ilyen megpróbáltatások. Az e hatásokért felelős molekuláris mechanizmusok továbbra is tisztázatlanok. Nemrégiben újra napirendre került a téma, amikor azok a megrázó és egyben megható képek járták be a világsajtót, amelyek a Hamász fogságából kiszabadult, olykor egészen kicsi gyerekeket mutattak. A szabadulás számukra tulajdonképpen csak a kezdete egy hosszú rehabilitációs folyamatnak, amelynek a végeredménye még egyáltalán nem biztos.
Némi optimizmusra ad viszont okot az izraeli Weizmann Tudományos Intézet kutatóinak új tanulmánya. A szakemberek állatkísérleteket végeztek, és feltárták azokat az agyi mechanizmusokat, amelyek a csecsemőkori traumák esetében meghibásodnak, és kimutatták, hogy ezek a változások visszafordíthatók – de csak akkor, ha korai kezelést kapnak az érintettek. Azt már régebben is vizsgálták, hogy miként befolyásolja a terhesség alatti stressz az egerek utódjait, amikor azok elérik az érettséget. Most viszont röviddel a születésük után tették ki stressznek az egérkölyköket, majd egy részüket stresszes társadalmi környezetbe helyezték felnőttkorukban: más egerek zaklatták őket.
Ezután négy egércsoportot különítettek el. Az elsőbe tartozó állatokat semmiféle atrocitás nem érte az életük során. A második csoport tagjait nem érték traumák csecsemőkorukban, csak felnőttként. Olyan egerek is voltak, akik csak csecsemőként éltek stresszes helyzetet, végül a negyedik csoport tagjai piciként és felnőttként is elszenvedtek megpróbáltatásokat.
A kutatók úgynevezett egysejtű-RNS-szekvenálást végeztek az egerek hippokampusz nevű agyterületén, amely fontos szerepet játszik a társadalmi működésben. Azt találták, hogy a korai trauma nyomot hagyott a különböző sejteken, leginkább azoknál az egereknél, akik csecsemőként és felnőttként is stresszes helyzeteket éltek át. Miután felfedezték azt az agyi mechanizmust, amely felnőttkorban megszakad a korai trauma következtében, megoldást kerestek a problémára. Nem sokkal a korai trauma után egy rövid kezelési időszak alatt egy jól ismert szorongáscsillapítót, váliumot adtak az állatoknak.
Az eredmény magáért beszél: az egerek a rövid ideig tartó kezelés hatására is képesek voltak teljesen vagy majdnem teljesen elkerülni az egyébként rájuk váró jövőbeli problémákat. A kutatók persze nem ajánlják a traumát átélt gyerekeknek ugyanezt a gyógyszeres kezelést, azonban úgy vélik, hogy az eredményeik rávilágítanak a korai kezelés fontosságára a rehabilitációban.
