Fogyatkozás
Oroszország több tekintetben is nyomasztó erőfölényben van Ukrajnával szemben, s Kijev csak akkor tudja a győzelem esélyével folytatni a harcot, ha a Nyugat nem hagy fel a támogatásával.
Létfontosságú nyugati segítség
Háborúsfélelmek
„Ha valóban hatékonyak akarunk lenne, akkor a NATO-nak egy háború megvívására is készen kell állnia. Meg kell értetni a közvéleménnyel, hogy míg korábban minden kiszámítható, tervezhető és ellenőrizhető volt, most olyan korszakban élünk, amikor bármi megtörténhet. Sok évtized óta most a legveszélyesebb a világ” – mondta a hidegháború vége óta legnagyobb NATO-hadgyakorlat megkezdése előtt Rob Bauer, az észak-atlanti szövetség Katonai Bizottságának holland elnöke. A Steadfast Defender (Állhatatos Védelmező) 24 nevű gyakorlaton kilencvenezer katona vesz majd részt, s a cél annak demonstrálása, hogy a védelmi szövetség az Oroszországgal határos valamennyi térségét képes megvédelmezni. A gyakorlat több hónapig tart, s Észak-Európától Közép-Európán át Kelet-Európáig mozognak majd a tagországok alakulatai.
Boris Pistorius német védelmi miniszter már arról beszélt, hogy Oroszország 5–8 év múlva megtámadhatja a NATO valamelyik tagállamát. „Most nem valószínű egy ilyen offenzíva, de szinte mindennap elhangzik egy Nyugatnak szóló fenyegetés a Kremlből. Fel kell készülni arra, hogy Vlagyimir Putyin egy nap a NATO ellen támad” – vélekedett. A nyilatkozata összhangban van azzal, hogy a 2011 óta változatlan német védelmi doktrína most átfogalmazott új szövege is a fenyegetettséget hangsúlyozza. „A háború visszatért Európába, Németországnak és szövetségeseinek ismét katonai fenyegetéssel kell szembenézniük. Európában és az egész világon támadás alatt áll a nemzetközi rend, s fordulóponthoz értünk” – hangsúlyozza a dokumentum bevezetője.
Szakértők szerint elsősorban az a három balti köztársaság – Észtország, Lettország és Litvánia –, valamint Lengyelország lehet veszélyben, amelyet az utóbbi hónapokban a legtöbb orosz verbális támadás ért. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter azzal indokolta, hogy hazája gyors ütemben modernizálja haderejét – a folyamat már az előző kormány idején elkezdődött –, hogy Oroszország nem logikusan cselekszik, amit az is mutat, hogy korábban lehetetlennek tűnt az, ami 2022-ben Ukrajna megtámadásával mégis megtörtént. Tart Oroszországtól Svédország is, amelynek NATO-tagságát továbbra sem szavazta meg Törökország és Magyarország. Micael Bydén főparancsnok szerint a svédeknek mentálisan fel kell készülniük egy háborúra, Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy az ország belesodródhat egy nemzetközi katonai konfliktusba.