Visszajár az óra

A bank nem akarja évtizedeken át könyvelgetni a követeléseket, ezért csak 50 év fölöttiektől ír jóvá betéteket. Azok viszont biztos befektetésnek tekinthetők, és nemcsak azért, mert svájci bankról van szó, hanem azért is, mert a betétekért a város, Sankt Gallen szavatol. És ha azt is hozzátesszük, hogy a befektetések nem inflálódhatnak, mert nem frankban vagy más valutában vannak, akkor ideje elárulni, hogy mi ez a nem mindennapi bank: időbank. A neve is ez: Idő-előtakarékosság (Zeitvorsorge). Az órák, amelyeket nyilvántart, idősgondozásra fordítódnak. Az 50 fölötti fiatalok hasznos időt töltenek az idősebbekkel, nagyjából a szüleik korosztályával. Beszélgetnek, teáznak, sétálnak, vásárolgatnak velük. A lényeg, hogy javítsák az idősek életminőségét, és meghosszabbítsák azt az időt, amíg kedvük és erejük van önállóan élni. Nem takarításról, ápolásról, házi gondozásról van szó, arra más személyek hivatottak. Amikor aztán a mostani betétesek maguk is segítségre szorulnak, „kivehetik” majd az éveken át gyűjtött óráikat. Az alapítványi formában működő vállalkozás jelszava valahogy így fordítható magyarra: „Cselekedj ma, pihenj holnap.”