Röntgenszemük lett
Szénalapú tinta szénné égett papiruszon. Ezt kellett kiolvasni úgy, hogy a tekercseket – épp azért, mert elszenesedtek – nemigen lehet kibontani. Több kutató évek óta tartó próbálkozásaira építve (HVG, 2022. szeptember 1.) három diáknak most sikerült minden eddiginél nagyobb lépést tennie mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Így a háborúk, a klímaváltozás és egyéb válságok hírei mellett azt is megtudhatja a világ, mit is mondott az örömről és az élvezetekről egy epikureus gondolkodó (feltehetőleg Philodémosz, nagyjából 2100 évvel ezelőtt). Az előzmény: a XVIII. század közepén mintegy nyolcszáz elszenesedett papirusztekercsre bukkantak egy, a Vezúv kitörése nyomán elpusztult villa romjai között Pompeji közelében, Herculaneumban. Bár próbálkoztak a tekercsek óvatos kibontásával, nem jártak eredménnyel. Az utóbbi években két eljárás kombinációja vezetett sikerre. Az első lépés, hogy számítógépes rétegfelvétellel (CT) virtuálisan különválasztják a rétegeket. Ezután következik, hogy MI bevetésével rendszert visznek az alig észlelhető nyomokba, amelyeket a tinta hagyott a papiruszon. Most többszörös ellenőrzés után is úgy látszik, hogy a három informatikushallgató, Luke Farritor, Youssef Nader és Julian Schilliger a tényleges szöveget fedezte fel. A kétezer betűnyi szöveg 700 ezer dollárt ért – ennyit kaptak meg az egymillió dolláros pályázati pénzből, amelyet két amerikai techvállalkozó, Nat Friedman és Daniel Gross hirdetett meg tavaly márciusban, Vesuvius Challenge néven. A pályázat frissen kiírt következő célja egy teljes tekercs kisilabizálása. Munka akadna bőven: a herculaneumi villa romjai alatt további tekercsek ezreit sejtik a régészek.
