Biztosra mennek
Világ
Tartalomjegyzék
Navalnij halála
Gyilkos rezsim
Ellenzék nélkül

Biztosramennek

Egy hónappal az oroszországi elnökválasztás előtt meghalt a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij. A már egyébként is szétvert ellenzék vezető nélkül maradt, Vlagyimir Putyin mindenféle komoly belföldi tiltakozás nélkül ünnepelheti majd a diadalát.

Szentpéterváron lemázolják a Navalnijt ábrázoló falfestményt.
Kiiktatták
AFP / OLGA MALTSEVA

Szomorúnévsor

Novicsok, polóniumos tea, pisztolygolyó, kiesés emeleti ablakból, megrendezett öngyilkosság, hirtelen szívhalál – néhány módszer arra, hogyan szabadul meg a Putyin-rezsim az ellenzékiektől és az árulónak tartott ellenségektől. Az Alekszej Navalnijjal kiegészült listán több tucat név szerepel, az első közismert áldozat Anna Politkovszkaja oknyomozó újságíró volt, akit 2006-ban, Putyin születésnapján lőttek le. Három héttel később Alekszandr Litvinyenkóval itattak polóniumos teát Londonban orosz ügynökök, miután a kiugrott FSZB-tiszt azt állította, az 1999-es, csecsen terroristáknak tulajdonított oroszországi lakóházrobbantásokat a titkosszolgálat követte el, hogy indokot szolgáltasson a második csecsenföldi háború megindításához.

2009-ben négy „kellemetlen” ember is erőszakos halált halt. Sztanyiszlav Marke­lov emberi jogi ügyekben aktív ügyvédet és Anasztaszija Baburova újságírót Moszkvában lőtték agyon. Az orosz elit korrupciós ügyeit vizsgáló ügyvéd, Szergej Magnyitszkij a börtönben vesztette életét – a nevét viseli a korrupt és emberijog-sértést elkövető külföldi kormánytisztviselőket szankcionáló amerikai törvény –, Natalija Esztimirova emberi jogi aktivistát Csecsenföldön gyilkolták meg. 2015-ben az ellenzék akkori vezetőjének tekintett Borisz Nyemcovot a Kreml közelében lőtték agyon, mielőtt dokumentumokat tett volna közzé arról, miként avatkozik be Moszkva Ukrajna belügyeibe.

Olyan emberek is furcsa körülmények között vesztették életüket, akik nem tűntek rendszerellenesnek. Ők elsősorban az olaj- és gázszektornak tevékenykedtek, mint a „családirtó” Szergej Protoszenya, a Novatek gázipari óriás alelnöke, vagy Ravil Maganov Lukoil-elnök, aki egy kórházi ablakból zuhant ki. Moszkvai források szerint azért kellett meghalniuk, mert túl sokat tudtak arról, miként finanszírozza a Kreml az energetikai cégek bevételéből a különféle illegális műveleteket. A Kreml közben fogolycserével igyekszik kimenteni a külföldön lebukott bérgyilkosokat: Vagyim Kraszikov 2019-ben Berlinben lőtte le a csecsen ellenzéki Zelimhan Hangosvilit, s most állítólag a Kreml azt ajánlja, ha elengedik, visszanyerheti szabadságát a Moszkva által kémkedéssel vádolt amerikai újságíró, Evan Gershkovich.