Jogotformálazállamfőre

Varga Judit facebook oldala

A gyors munkának ára van. Orbán Viktor úgy tudott felülkerekedni a kegyelmi botrányt követő személyzeti problémákon, hogy azonnal elengedte az utánpótlásból felépített két politikusát, és kevés lelkesedést kiváltó régi motorosokra cserélte őket. Ennek politikai következménye is lehet, hiszen a Fidesz eredeti stratégiája az volt, hogy listavezetőként Varga Judit vállalja magára a párt kampányát, és ő lesz az, aki az új összetételű Európai Parlamentben tárgyalni fog a frakció-hovatartozásról. Orbán azt reméli, hogy a Fidesz meghatározó ereje lehet annak az egyeztetésnek, amiből egy új populista-jobboldali pártcsalád kinőhet. A kormányfő kifejezetten számított Varga agilitására, elszántságára és nyelvtudására; arra, hogy ő lesz az, aki a következő öt évben a frakción belül és az EP-ben érvényt szerez a Fidesz érdekeinek. És bár Orbán az évértékelő beszédében tett egy gesztust Varga felé azzal, hogy a kegyelmi kérdésben az ő személyes vétke csekély, gyors rehabilitálását már csak volt férjének, Magyar Péternek a kormány köreit irritáló fellépése is ellehetetleníti.

A Fidesz szempontjából Varga lecserélése Deutsch Tamásra súlyosabb veszteségnek tűnik, mint Novák Katalin leváltása Sulyok Tamásra. A Fidesz 57 éves alapító tagjának nyilván jelentős a helyismerete Brüsszelben és Strasbourgban, hátrány azonban, hogy a külföldi partnerek is ismerik, mint a rossz pénzt. Nemcsak plakátarcként testesítheti meg Deutsch nehezebben a kormánypárt lendületes politikáját, de a választást követő európai tárgyalásokon sem várhat tőle Orbán kezdeményező szerepet, jelentősebb ambíciót a munkára és a bizonyításra.

Az már kisebb veszteség, hogy a széktologatásban Trócsányi Lászlót hazarendelte a miniszterelnök. A volt és leendő alkotmánybíró észrevétlenül töltötte brüsszeli éveit. Eleve azért vállalta a 2019-es listavezetést, hogy azzal ő lesz a kormány jelöltje az Európai Bizottságban Magyarország számára fenntartott posztra. Az EP-képviselők azonban 2019 őszén megakadályozták a kinevezését, addigra viszont az igazságügyi miniszteri posztot már átvette Varga Judit. A jogásznak tehát maradt a jól fizető, de hatalmat és reprezentációt alig jelentő európai képviselőség. Mellé Balog Zoltán – akkor már exminiszter, de még zsinati elnök – 2022-ben beiktatta őt a Károli Gáspár Református Egyetem rektori székébe is.

Túry Gergely

A politika távol áll tőlem – mondta a parlamentben a frissen megválasztott államfő, ám azért volt időszak, amikor de facto is erősen politikaközelben tevékenykedett. 1998-ban ugyanis Szegeden a Fidesz nyerte a polgármester-választást, és Bartha László polgármester mellett feltűnt Sulyok Tamás mint az önkormányzat jogi tanácsadója. Hogy ez több volt egyszerű ügyvédi munkánál, mutatja, hogy ő lett a szegedi központú, akkor éppen az állami Magyar Fejlesztési Bank egyik cége által tulajdonolt Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Részvénytársaság igazgatósági elnöke. Sulyok nagy reményeket fűzött a cég tulajdonában álló D-T Lízing Pénzügyi Rt.-hez, amelynek igazgatósági elnöke az az Ádám Attila lett, aki az ügyvédi irodájában a társa volt. Sikerült is egy olasz céget bevonni a tulajdonosok közé, ám végül a Fidesz-éra vége, az első Orbán-kormány és Bartha szegedi bukása Sulyok távozását is magával hozta.

Pedig szívesen megmártózott az üzleti életben, legalábbis a rendszerváltás körül a kereskedelemben és a privatizációban egyaránt jó lehetőséget látott. 1989-ben alapította első cégét, a Selco Kft.-t, amely egy addig Magyarországon ismeretlen kereskedelmi formára, a direkt marketingre állt rá. A szegedi cég „egyedülálló értékesítési módszerrel” reklámozta magát: „A piramis csúcsán a témamenedzser, alatta a területfelelősök, akik kialakítják a maguk egy- vagy többlépcsős munkatársi hálózatát.” S ehhez a módszerhez hozzátartozik, hogy „hagyományos értelemben véve nincs munkabér, az árrésből mindenki meghatározott arányban részesedik”.

A Selco valutás boltokat kezdett működtetni, és arany ékszert is árult. Persze az ügynökösdiből származott néha kala­majka, Veszprém megyében például a pénzügyőrök megvizsgálták, hogyan árusíthattak a művelődési házakban aranyat egyesek, s kiderült, hogy a Selco ügynökei voltak. A pénzügyőrök szerint a részben Sulyok tulajdonában álló szegedi kft-nek arra volt engedélye, hogy a kijelölt üzleteiben eladja az aranyat, arra viszont már nem, hogy ügynököket is foglalkoztasson.

Sulyok Tamás 1993-ig volt a Selco ügyvezetője, közben több vállalkozást is gründolt hasonló néven (Selco Gold, Selco Trade, Selco TWG), de ezeken kívül is kötődtek még cégek a nevéhez, például a családi Titanic Tanácsadó és Szolgáltató Kft., amely még alkotmánybíróvá választásakor is megvolt. Sulyok a privatizációban is lehetőséget látott, a Selco Kft.-vel az egyik alapítója volt az Arbiter Vállalkozásfejlesztő és Vagyonkezelő Rt.-nek, amely az Állami Vagyonügynökséggel kötött keretszerződés alapján megkapta azt a jogot, hogy részt vegyen az átalakulás előtt álló vállalatok önprivatizációjának lebonyolításában.

Az üzleti életben való megmártózás azonban csak rövid ideig tartott, hiszen Sulyokot nemcsak az ügyvédi munka, de a jog elméleti oldala is érdekelte. Már diákkorában tanulmányt közölt a szegedi egyetem folyóiratában Az igazság általános és néhány specifikus kérdése a polgári perben címmel. Ebben az 1981-ben megjelent írásban – igaz, hogy a korszaknak megfelelően néha Lenin-idézetek segítségével – nemcsak jogi, de filozófiai kitekintést is adott.

A PhD-t 57 évesen, 2013-ban szerezte meg a Szegedi Tudományegyetemen, Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete című munkájának Trócsányi László volt a témavezetője. Évekkel a tudományos fokozat megszerzése előtt már óraadó volt az egyetem alkotmányjogi tanszékén, ahol Trócsányi korábban tanszékvezető volt, majd később, más megbízatásai alatt is egyetemi tanár maradt. A héten államfővé választott Sulyok a tanszéken egy ideig a fiával, Sulyok Mártonnal együtt volt óraadó (neki is Trócsányi volt a doktori témavezetője), az ifjú Sulyok azóta a tanszék adjunktusa. Emellett persze ő sem került messze a Fidesz-éra intézményeitől, jelenleg a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs által fémjelzett Mathias Corvinus Collegium Közjogi Műhelyének a vezetője. Ennyi ismeretség után nyilván nem a véletlen műve, hogy 2014-ben, miután Trócsányi igazságügyi miniszter lett, a Fidesz Sulyok Tamást alkotmánybírónak jelölte és választotta – s a karrierjük most is összefonódik, hiszen a Sándor-palotába költözésével megüresedett helyre Orbán éppen egykori tanárját jelölte.

Egyébként a Sulyok családban, ahogy arra elnökké választását követő beszédében utalt is, hemzsegnek a jogászok. Apja is az volt, Sulyok László székesfehérvári ügyvéd. Szülei 1941-ben házasodtak össze, Tamás fiuk kései, gyerek volt, 1956-ban született. Apjának 1945 után az államfő elmondása szerint álnéven bujkálnia kellett, mert a népbíróság halálra ítélte. Az 1950-es évek közepén jutott papírokhoz, s helyezkedett el jogászként. Ezt ebben a formában Karsai László történész meglehetősen hiteltelennek tartja, „ha jóindulatú vagyok, akkor azt mondom, hogy ez a történet nagyon sok sebből vérzik” – fogalmazott a Klubrádiónak. Szerinte inkább egy „szépnek tűnő családi legendáról” van szó, amivel kapcsolatban az újonnan megválasztott köztársasági elnök könnyen eloszlathatja a kétségeket, ha megadja a népbírósági ítélet számát. Sulyok Tamás nagyapja, Sulyok János egyébként szintén Székesfehérváron volt rendőrtisztviselő.

Az új államfő szívesen emlegeti, hogy távoli rokona Sulyok Dezső egykori országgyűlési képviselő, 1945 után a kommunisták ádáz ellenfele, akinek ezért el kellett hagynia az országot. Sulyok Tamás nagybátyja volt viszont egy neves ciszterci szerzetes, Sulyok Ignác János, aki egy időben a székesfehérvári püspökség könyvtárát és levéltárát gondozta, majd 1990 után a zirci ciszterci apátság alperjele lett. ¬ Riba István