Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen Ukrajnában próbálja meg elfoglalni az egykori Orosz Birodalomhoz vagy a Szovjetunióhoz tartozó területek visszaszerezhető részeit, Oroszország látványosan kiszorul azokból a „közelkülföldnek” nevezett egykori szovjet tagköztársaságokból, ahol korábban jelentős volt a moszkvai befolyás.
A leglátványosabban Örményország fordul el egykori szövetségesétől. Az 1990-es évek második felében azért adta fel európai integrációs törekvéseit, mert a Kreml egyértelművé tette, csak akkor segít megvédeni az örmény kézen lévő, Azerbajdzsánhoz tartozó Karabahot, ha Jereván visszatér az orosz érdekszférába, most viszont a jelek szerint végleg Brüsszel felé fordul. Az oroszok magukra hagyták ugyanis Karabahot – arra sem reagáltak, hogy Örményország a posztszovjet államok védelmi megállapodása alapján segítséget kért –, és miután az azeriek tavaly visszafoglalták, majd „örménytelenítették” a hegyvidéki térséget, megszűnt a Jerevánt Moszkvához kötő legfőbb tényező. Az európai integráció azt jelentené, hogy az országnak ki kellene lépnie az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unióból. A kaukázusi orosz befolyás csökkenésével párhuzamosan Törökország megerősödött, és Azerbajdzsán segítségével meghatározó szerephez jutott.
Kazahsztán – ahol északon jelentős számú orosz kisebbség él – is távolodik Oroszországtól. Bár csak a Moszkva által küldött katonák segítségével sikerült rendet teremteni a 2022. januári zavargások után, a kazah vezetők ezt nem viszonozták azzal, hogy elismerjék az ukrajnai orosz területfoglalás törvényességét. Jelképes, ám fontos lépés, hogy Kazahsztán elhatározta, a szovjet időkben felvett cirill írásmódot latinra cseréli, és Kaszim-Zsomart Tokajev elnök legutóbbi találkozójukon kazahul köszöntötte Putyint.
Grúziában a mai napig nem bocsátották meg a 2008-as területrablást, melynek eredményeként papíron függetlenné, a valóságban Oroszország részévé vált Abházia és Dél-Oszétia. Helyi források szerint többször érte inzultus azokat az oroszokat, akik a kaukázusi országban az Ukrajna elleni háborút támogató kijelentéseket tettek. Grúzia közben betiltotta az orosz agresszió jelképének számító latin Z betűs plakátokat, és ugyanezt tette az orosz hadsereg jelképeként használt narancssárga-fekete György-szalagokkal is.
A közép-ázsiai térségben – például Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban – is tartanak Moszkvától. Bár ezek az államok igyekeznek elkerülni, hogy sokkszerűen szakadjanak el Oroszországtól, próbálnak kiegyensúlyozott kapcsolatokat kialakítani a Nyugattal. A trend egyedül Belaruszban nem érvényesül, az ottani vezető, Aljakszandr Lukasenka teljes egészében Moszkva befolyása alá került.
