Március elejére jelentős hangulatváltozás következett be az országban: a HVG megbízásából készült Medián-elemzés szerint ismét növekedett, és már a kétharmadot közelíti azok aránya, akik szerint „rossz irányba mennek a dolgok”, ráadásul egy rövid januári visszaesés (48 százalék) után újból abszolút többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének (55 százalék). Mindezen változások mögött a politikai tájékozódás és az aktivitás erősödése is megfigyelhető: a politika iránt „nagyon” vagy „közepesen” érdeklődők aránya a felmérésekben csak ritkán éri el a 60 százalékot, de most egyből 67 százalékra ugrott, miközben a választani nem tudó vagy nem akaró szavazópolgárok aránya a tavalyi növekedés után megint meglehetősen alacsony, 30 százalék alá esett.
Mindez nem járt együtt a kormánypártra szavazók abszolút számának csökkenésével, a Fidesz–KDNP a teljes szavazókorú népességben pontosan ugyanannyi támogatót tudhat maga mögött, mint legutóbb, ám az aktivitás általános növekedése miatt a választani tudó „biztos” szavazók körében a támogatottsága januárról márciusra 53-ról 46 százalékra esett vissza. Eközben a többi párt általában egy hajszállal erősödött, leginkább a Kétfarkú Kutya Párt 3, a DK pedig 2 százalékponttal.
A változások aligha függetlenek a kegyelmi botránytól, amelyről szinte mindenki, a lakosság 97 százaléka hallott. Azt, hogy a közvélemény az ügyet a lemondások ellenére sem tekinti lezártnak, mutatja, hogy közel kétharmad azok aránya, akik a miniszterelnök felelősségének felvetését is indokoltnak tartják, sőt még a kormánypárti szavazók közül is minden ötödik ezt az álláspontot képviseli.
A nagy közfigyelem ellenére az új köztársasági elnöknek egyelőre nem sikerült az elődeihez hasonló ismertségre szert tennie. Még egy héttel a megválasztása után is csak a megkérdezettek 36 százaléka tudta pontosan, és további 10 százaléka hiányosan megnevezni Sulyok Tamást. A másik újonnan fellépő és politikai szerepet vállaló személy viszont egy csapásra széles körben ismert lett: a szavazópolgárok 68 százaléka hallott arról, hogy „a botrány után színre lépett Varga Judit elvált férje, Magyar Péter, aki bírálta a rendszert, és bejelentette, hogy új pártot alapít”. A Medián kérdezőbiztosai arról is érdeklődtek, hogy az emberek adott esetben milyen valószínűséggel szavaznának erre az új pártra. A hétfokú skálán kapott 6-os és 7-es válaszok azt mutatják, hogy a Magyar Péter fellépésének tudatában lévők 13 százaléka biztosan vagy nagyon valószínűen voksolna a felmérés idején még ismeretlen nevű szervezetre, és ennek lehetőségét további 20 százalék sem zárta ki, miközben „csak” 45 százalékuk mondta, hogy biztosan nem szavazna rá. Ezek a szavazási valószínűségek nem mutattak különösebb szociológiai-demográfiai mintázatot, kivéve talán azt, hogy míg a 40 évesnél idősebbeknek 51 százaléka, addig a fiatalabbaknak csak 30 százaléka zárja ki, hogy Magyar Péter pártjára szavazzon. ¬ HANN ENDRE
