Az 1999-ben, még miniszterelnökként hatalomra jutott Vlagyimir Putyin az országlása első éveiben még eltűrt némi ellenzékiséget, ám a kritikus hangok iránti tolerancia folyamatosan csökkent.
¬ 2003: Letartóztatták a leggazdagabb orosz üzletembert, a Putyint nyíltan bíráló Mihail Hodorkovszkijt, és két perben összesen több mint tízéves börtönbüntetésre ítélték. 2013-ban amnesztiában részesítették, de el kellett hagynia Oroszországot.
¬ 2012: Huliganizmusért kétéves börtönbüntetést kapott a Pussy Riot női punkzenekar két tagja, mert Putyin-ellenes dalt adtak elő az egyik moszkvai templomban. Abban az évben fogadták el a „külföldi ügynökökről” szóló első törvényt, melynek értelmében idegen ügynöknek számítanak azok a civil szervezetek, amelyek a határon túlról is kapnak pénzügyi támogatást.
¬ 2015: A Kreml falánál merényletben agyonlőtték Borisz Nyemcov egykori miniszterelnök-helyettest, Putyin akkori legkomolyabb politikai ellenfelét.
¬ 2017: Másodszor is kórházba került mérgezéses tünettel Vlagyimir Kara-Murza. A brit állampolgársággal is rendelkező ellenzéki politikus folytatta tevékenységét. Tavaly 25 éves börtönbüntetést kapott hazaárulásért és az orosz hadsereg „lejáratásáért”.
¬ 2018: Az angliai Salisburyben orosz ügynökök megmérgezték az orosz titkosszolgálat egykori ügynökét, Szergej Szkripalt és a lányát, Juliját. Túlélték a merényletet, nem úgy, mint egy másik kiugrott FSZB-tiszt, Alekszandr Litvinyenko, akit még 2006-ban Londonban öltek meg orosz ügynökök.
¬ 2020: Szibériában megmérgezték Alekszej Navalnijt, Putyin legismertebb bírálóját. A később betiltott Korrupcióellenes Alapítvány vezetőjét Németországban gyógykezelték, s miután 2021-ben hazatért, több perben összesen több mint húsz évre elítélték. Az egyre szigorúbb fegyházakban őrzött Navalnij 2024 februárjában életét vesztette.
¬ 2022: Megszigorították a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, és már magánszemélyekre is rásüthetik a bélyeget. A kémként, illetve hazaárulóként számontartott személyek jogait szigorúan korlátozták. Az új szabályok szerint már az is külföldi ügynök, aki – a törvényben egyébként meg nem határozott módon – „külföldi befolyás” alá kerül.
¬ 2023: Betiltották a valóságban nem is létező nemzetközi LMBTQ-mozgalmat, miután többször is szigorították a 2013-ban elfogadott első melegellenes törvényt, amely szerint tilos a nem hagyományos szexuális beállítottság „propagandája”. Jelenleg az LMBTQ-csoportok „szélsőséges szervezetnek” számítanak, s így az aktivisták többéves börtönt is kaphatnak.
