Egyszemélyesmozgalom

Magyar Péter március 15-én új párt alapítását helyezte kilátásba, és interjúiban közölte, hogy a júniusi választásokon sem zárkózik el az indulástól. A leendő politikai alakulat azonban minden jel szerint még nem szerepelt március 12-én (ekkor tűzte ki a köztársasági elnök a két választást) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, amely jogi előfeltétele a listaállításnak a választási törvény alapján. Ezért európai parlamenti mandátum(ok) megszerzéséhez együttműködésre lesz szüksége egy már bejegyzett jelölőszervezettel. Elmondása szerint Magyar többekkel egyeztetett már, és sok megkeresést is kapott.

Kérdésünkre Vona Gábor például azt mondta, őt nem keresték, és ő sem kereste a kapcsolatot. „Politikai versenytársak vagyunk” – mondta, hozzátéve: „Annyi közöm van hozzá, hogy vitára hívtam, aminek az időpontjáról a hét közepén egyeztetünk”. Jakab Péter sem kapott üzenetet, és ő sem működne együtt Magyarral: „Aki 14 évet szolgálta a NER-t, abban nem bízom, ráadásul én azt szeretném, hogy Orbán Fideszestül együtt bukjon meg.”

Magyar Péternek viszont a riválisokkal szemben – főleg a mozgósítás terén – tapasztalható helyzeti előnyét gyorsan ki kell használnia a sürgető határidők miatt. A kampányidőszak és a jelöltek, listák bejelentése az egy napon megtartandó EP- és önkormányzati választásoknál egyaránt április 20-ától nyílik meg, akárcsak az ajánlóívek kiadása. Elemi érdeke mind Magyarnak, mind a vele együttműködő szervezet(ek)nek még az említett nap előtt megegyezni az indulásról és lehetőleg a listák (EP és /vagy önkormányzati) összetételéről is, hogy időben elkezdhessék egyrészt a nyílt kampánytevékenységet, másrészt az ajánlások gyűjtését. Amennyiben Magyar mellett lesznek segítők, önkéntesek a választási teendőkhöz, úgy az ő menedzselésüket és aktivizálásukat is sürgősen abszolválni kell. Az EP-választáson legalább 20 ezer, az önkormányzatin a jelölt típusától függően változó számú érvényes ajánlásra lesz szükség legkésőbb május 7-éig. Természetesen a (fő)polgármester-jelölteknél az is elképzelhető, hogy Magyar egyszerűen támogatásáról biztosítja valamelyik indulót – elvileg Vitézy Dávid állhatna hozzá a legközelebb.

Fontos megjegyezni, hogy az önkormányzati választáson lehetőség van független jelöltként is indulni a (fő)polgármesteri, egyéni listás képviselői (10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú településeken) és egyéni választókerületi képviselői (10 ezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületekben) pozíciókért, amelyekhez nincs szükség bejegyzett jelölőszervezetre, így Magyar szempontjából előzetes megállapodásra sem, azonban mozgalmának fiatalsága és feltételezhető szervezetlensége megnehezítheti a potenciális független jelöltek egy táborban tartását.

Közben a jövőbeni önálló induláshoz természetesen el lehet indítani a saját párt alapítási folyamatát is. Az illetékes törvényszék ez esetben a kérelem benyújtásától számítva hatvan napon belül köteles nyilvántartásba venni az új pártot, feltéve, hogy nincs szükség hiánypótlásra vagy nem késlekedik a bíróság. A nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen azonban lehet fellebbezni, akár az ügyésznek is, amit szintén hatvan napon belül bírál el a másodfok. Jócskán kitolódhat tehát a párt­alapítás eljárási folyamata.

Magyar leendő pártjának – a bejegyzés után – elsősorban a finanszírozását kell majd megoldani. A pártvagyon legjelentősebb részét általában a különböző költségvetési támogatások adják, ezek azonban a 2026-os országgyűlési választásig biztosan nem állnak rendelkezésre. Így legfeljebb a tagdíjakra, adományokra és a pártlogós ajándéktárgyak értékesítésére lehet majd hagyatkozni – no meg az EP-ből szerezhető, a jelölőszervezettel megosztott apanázsra. Már ha sikerrel szerepelnek júniusban. ¬ mudra márton istván