Vlagyimir Putyin – legalábbis a hivatalos adatok szerint – rekordrészvétel mellett minden korábbinál nagyobb arányú győzelmet aratott az oroszországi elnökválasztáson. Továbbra sem egyértelmű ugyanakkor, hogy valóban Putyin-e az úr, vagy pedig a háttérben meghúzódó erőszakszervezeti vezetők.
Választási bizottsági tag egy donyecki Putyin-fotófal előtt. Maguknak választották
AFP
Választásmintfokmérő
Navalnij melletti tüntetés Moszkvában. Oroszország ma már hallgat
AFP / DIMITAR DILKOFF
A 2024-es és a Vlagyimir Putyin első diadalát hozó 2000-es oroszországi elnökválasztás közötti hatalmas különbség is megmutatja, hova jutott el az ország kevesebb mint negyed évszázad alatt. Az ezredfordulón valódi ellenjelöltek is indulhattak – a kommunista párt akkor még többé-kevésbé független vezetője, Gennagyij Zjuganov közel harmincszázalékos támogatottságot szerzett –, és sorompóba szállhatott a liberális Jabloko párt vezetője, Grigorij Javlinszkij is.
Pedig már akkor is voltak figyelmeztető jelek: Putyin a miniszterelnöki székben ülve indult a választáson, és számos bizonyíték utal arra, hogy 1999 őszén nem csecsen terroristák, hanem az orosz titkosszolgálatok robbantottak fel több lakóépületet Oroszországban, hogy ezzel teremtsenek indokot a Putyin népszerűségét megnövelő második csecsenföldi háború megindítására. Akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy a nyilvánosság elé lépjenek a vádakkal, ma már nem élnek: többek között Alekszandr Litvinyenkót és Jurij Scsekocsihint hallgattatták el örökre.
A diktatúra felé vezető út fontos állomása volt a 2011-es parlamenti és a 2012-es elnökválasztáson elkövetett manipulációk és csalások miatt kitört, többéves tüntetéshullám elfojtása. 2011-ben számtalan csalásról számoltak be a megfigyelők, 2012-ben pedig, amikor Putyin visszavette az államfői posztot az akkor még liberálisnak számító Dmitrij Medvegyevtől, és megkezdte harmadik, immár hatéves elnöki mandátumának kitöltését, az orosz választók megértették, hogy a Putyin-korszak még nagyon sokáig fog tartani. A tüntetések résztvevőit több perben is hosszú börtönbüntetésre ítélték, a rendőrök pedig brutális fellépéssel próbálták meg elvenni az emberek kedvét a tiltakozástól.
A 2024-es választás kapcsán már fel sem merült a tömegtüntetések esélye. Az ellenzék addig jutott el, hogy a Putyin-rezsimmel elégedetlen választók egy része a háromnapos voksolás utolsó napján, vasárnap délben egyszerre jelent meg a választóhelyiségeknél, ezzel demonstrálva, hogy vannak még ellenzékiek. Érkeztek hírek egyéni tiltakozókról is, akik zöld festéket öntöttek az urnába, mások pedig felgyújtottak néhány szavazóhelyiséget. Ettől függetlenül a Putyin-rendszer eljutott odáig, hogy már szinte senki sem mer nyíltan szembeszállni a hatalommal. Akik bármiféle tüntetéssel megzavarták volna a választás menetét, azok akár ötéves börtönt is kaphatnak, s a jelenleg érvényben lévő orosz szabályozás szerint akit háromszor előállítottak az engedély nélküli tüntetéseken való részvétel miatt, az, ha még egyszer kimerészkedik egy demonstrációra, ugyancsak évekre rács mögé kerülhet. Ehhez már nem kell az, hogy őrizetbe is vegyék, elég, ha a hatóságok meglátják őt a tüntetésről készült videófelvételek egyikén.
A jelenlegi törvények szerint Putyin még egyszer indulhat az elnökválasztáson, így a most 71 éves politikus akár 2036-ig hivatalában maradhat. Ám már többször módosítottak a szabályokon, így nem lehet kizárni, hogy hat elnöki mandátum kitöltése után Putyin újabb lehetőséget kap az indulásra. Pedig lassan már most is csúcstartó: 1999 nyara óta van hatalomban, így ha kitölti a következő hat évet, akkor utoléri Joszif Sztálint, aki 1922–1953 között állt a Szovjetunió élén.
