Oktávrákapcsol

Viszonylag ritka az ókori Nikiasz és Crassus történetére ébredő, napközben Plutarkhosz hőseinek tetteivel példálózó polgárőr – de valahol Magyarországon van ilyen. Bognár Péter a Hajózni kell, élni nem kell (2022) című regényében a színre lépő polgárőrön, Oktávon annyi a teher, ami egy szuperzsarut is összeroppantana. Két hulla is bezavar a falusi idillbe, a ki tudja, honnan hazatért vállalkozó a nyugati piacot megcélzó szexuális segédeszközöket gyártó üzemet hoz létre, egy színtársulat a polgármestert piszkáló darab bemutatására készül, és a bármit miszlikbe aprítani képes sarabológép felforgatja a főhős magánéletét. A függetlenített magáneb már nem a szolgálati Suzukiján, hanem Dusteren cirkál a karácsony előtti felfokozott idegállapot miatt kaotikusabb községben. A Minél kevesebb karácsonyt című regényből eltűntek a polgárokat zaklató, mindenféle ócskaságokra ácsingózó házalók, megjelentek viszont valami migránsfélék, vagy ha nem is azok, a jöttmentek furcsa, érthetetlen nyelven beszélnek. A hagyományőrző jelmezben randalírozó osztrák turisták helyére még veszélyesebb társaság, a határt felszántó kvadosok lépnek. További bonyodalmakat okoz a Londonból érkező, a községben a barátnőjével letelepedő diplomás csecsemőgondozó Jamamoto Hakushi Ferenc, aki a helyi védőnői állásra adja be a pályázatot, Oktáv pedig egy „komoly, zenei hangversenyen” a mindenható Balog Minus bácsi bűvkörébe kerül. A regényeiben a laptopja fölé görnyedve önmagát is megjelenítő Bognár a 2012-ben megjelent Bulvár című verseskötetével keltett feltűnést, három évvel később ugyancsak a Magvető adta ki a másodikat, A rodológia rövid történetét. A 2014-ben elhunyt Borbély Szilárd a Litera irodalmi portálon 2012-ben az utóbbi évek talán legerősebb költői hangjának megjelenését üdvözölte, üdítően pimasznak nevezve a szerzőt, akinek a játék a nyelvvel őrült jó buli. A 42 éves író a feleségével és a kislányával a Fejér megyei Tordason él, amely arról is nevezetes, hogy ott található egy westernélménypark.