Küszködésre kárhoztatja Jun Szuk Jeol dél-koreai elnököt, hogy a parlamentben fölényes többségre tett szert az ellenzéke, amely nem nézi jó szemmel a közeledést Japánhoz, pedig az Washington Kína-ellenes szövetségét erősítené.
Az ellenzéki Li Dzse Mjung (balra) pártja kampánygyűlésén. Visszavágott
AFP / JUNG YEON-JE
Találkozások
Ferdinand Marcos, Joe Biden és Kisida Fumio a Fehér Házban. Szövetségkovácsolás
AFP / ANDREW CABALLERO-REYNOLDS
Minden külsőség és tartalom jól mutatta, hogy Joe Biden amerikai elnök a múlt hét szerdáján az USA legfontosabb bilaterális biztonsági partnerének vezetőjével, Kisida Fumio japán miniszterelnökkel találkozott a Fehér Házban. A két főszereplő az országuk közti szövetség rendíthetetlenségét dicsérte, az angolul beszélő Kisida – akit Biden az elnöksége alatt csak ötödikként részesített hivatalos állami vacsorában – még a Star Trek tévésorozatból is idézett.
Dwight D. Eisenhower elnökségének végén, 1960-ban újították meg és tették egyenlőbb partnerek szerződésévé az 1951-ben még az USA által diktált kétoldalú biztonsági megállapodást, és azóta a Fehér Házban gyakran emlegették Washington „legfontosabb csendes-óceáni repülőgép-hordozójaként” a szigetországot, amely a legtöbb, 54 ezer külföldön állomásozó amerikai katonának ad otthont. A nagyhatalommá vált Kína jelentette kihívásra reagálva most Biden és Kisida az együttműködés megerősítéséről döntött.
Az április 1-jén kezdődött költségvetési évében a katonai kiadásait a két évvel ezelőttihez képest csaknem a másfélszeresére, 52 milliárd dollárra emelő Tokió jövőre egyesíti a három haderőnem – szárazföldi hadsereg, légierő és haditengerészet – parancsnokságát, és az élére egy négycsillagos tábornokot állít. Ő összehangolja majd az együttműködést a United States Forces Japan (USFJ) főparancsnokával. A japán alkotmány és közvélemény miatt ez mellérendeltségi viszony lesz, nem pedig olyan, mint a Dél-Koreában állomásozó, 24 ezer fős amerikai kontingensnél, amelynek főparancsnoka háború esetén átveszi az irányítást a dél-koreai csapatok fölött is.
Biden bejelentette, hogy az USA és Japán légierőt és rakétákat tartalmazó „biztonsági architektúrát” épít fel Ausztráliával együtt, a két ország közös hadgyakorlatokat tart Nagy-Britanniával, és Washington megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy Japánt is bevonják az USA, Ausztrália és Nagy-Britannia védelmi koalíciójába (AUKUS). A Toyota Motor révén kétmilliárd dollárért holdjárót építő Japánt is beveszik a NASA Artemis programjába, s ennek részeként japán lehet az első nem amerikai űrhajós, aki a hold felszínére lép.
A fehér házi vacsora másnapján Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök is csatlakozott Bidenhez és Kisidához. A példátlan hármas csúcstalálkozó résztvevői arra figyelmeztették Kínát, hogy nem fogják tolerálni a Fülöp-szigeteki hajók zaklatását.
Az üzenetet persze jól értik Pekingben is. Aligha véletlen, hogy Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő Kisida washingtoni látogatásának napján fogadta annak a Tajvannak a volt vezetőjét, amelynek védelmére erősítik meg az amerikai–japán szövetséget. Ma Jing-csiou az első tajvani exelnök, akit Kína vezetője vendégül látott, s ő volt az első hivatalban lévő tajvani elnök, aki 2015-ben Szingapúrban kezet rázhatott a kínai pártfőtitkár-államfővel.
Hszi Csin-ping – aki a múlt héten Szergej Lavrov külügyminisztert fogadva tett ismét hitet a kínai–orosz kapcsolatok megbonthatatlansága mellett – az elvileg egy diákcsoport élén, magánútra érkező Ma hivatalos színezetű vendégül látásával üzent az általa renegát tartománynak tekintett Tajvan jelenlegi és májusban hivatalba lépő új elnökének, a Demokratikus Haladó Párthoz tartozó Caj Ing-vennek és Laj Csing Tönek. Azt, hogy míg velük 2016 óta megszakította a kapcsolatot, szót ért a kommunista Kínával egykor polgárháborúzó nacionalista Kuomintang volt vezetőjével.
