Czine Ágnes alkotmánybíró neve újra meg újra felbukkan a Schadl–Völner-ügy sajtóhoz kiszivárgott irataiban. Az ügy harmadrendű vádlottja egy esetben merészen csak „Micikének” hívja, akit a Fővárosi Ítélőtábla egyik tanácsának befolyásolásához akartak felhasználni, a jelek szerint sikertelenül. Emellett privát találkozója is lehetett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) büntetőeljárás alá vont korábbi elnökével a kormányzati körökben népszerű Felix étteremben 2021 szeptemberében. Az összejövetel célját és megtörténtét azonban máig homály fedi.
Czine gyermekei, Fiedler Bálint és Fiedler Laura Ágnes mindketten végrehajtók. Előbbi többször találkozott Schadl Györggyel már kinevezése előtt is. A Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) felmerült továbbá a közreműködése egy nagy értékű felszámolási ügyben, ahol segíthette, hogy a későbbi harmadrendű vádlott és társai jogtalan előnyhöz jussanak. Fiedler Laura esztergomi végrehajtói irodáját Völner Pál fiának cégétől bérelte, Völner képviselői irodájával egy épületben. A Fiedler lány jóban volt Schadl vád alá helyezett feleségével is: egyetemi évfolyamtársak voltak, és gyakran mutatkoztak együtt az MBVK rendezvényein. Férje pedig Lukács Tamás, az MBVK korábbi alelnöke és Schadl helyettese.
Schadl letartóztatása után a bíróság a Fiedler testvérek lehallgatását is engedélyezte, a KNYF indítványa ennek szükségességét a Schadl Györggyel és feleségével ápolt bizalmi viszonnyal indokolta. Czine saját érintettségét mindeddig következetesen tagadta; vele vagy gyermekeivel szemben eljárás nem indult, és tanúként való kihallgatásukra utaló információ sem merült fel. Czine feljelentést is tett ügyvédjén keresztül a Fővárosi Ítélőtábla elnökével tandemben a Völner–Schadl-ügyben kihallgatott egyik gyanúsított nyilvánosságra került vallomása miatt. A KNYF a HVG-vel közölte, hogy a feljelentést 2023 áprilisában bűncselekmény hiányában elutasította.
A kapcsolatok ellenére viszont éppen Czine Ágnes volt az, aki Schadl regnálása idején, 2017-ben a régi végrehajtók eltávolítására irányuló jogalkotással kapcsolatban aggályokat fogalmazott meg. Alkotmányellenességet látott ugyanis a végrehajtási törvénynek abban a rendelkezésében, amely jogi végzettséget írt elő a végrehajtók számára, és a diploma megszerzését 2022. december 31. napjáig követelte meg. 2016 elején emiatt számos végrehajtó az Alkotmánybírósághoz fordult. Egy évvel később, közel negyven ügyet egyesítve, az AB elutasította az indítványokat.
Czine viszont, különvéleménnyel élve, szinte semmiben nem értett egyet az AB fősodrával: szerinte a képzettség követelménye, a felkészülési idő szűkössége és a kinevezés határozatlanról határozott (hétéves) időtartamra változtatása igenis sértette a jogbiztonságot, illetve a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát. Kifogásolta, hogy az AB szerint a végrehajtói státuszra nem terjed ki az alkotmányjogi tulajdonvédelem, holott ez utóbbi nem kizárólag a dolgok feletti tulajdont védi, hanem számos vagyoni értékű jogot is, álláspontja szerint pedig akár egy rendszeres jövedelemszerzésre irányuló szolgálati jogviszony is ilyennek számít. Márpedig a felkészülési idő megszorító szabályozása és a kimentés lehetőségének teljes hiánya (például az egyetemen egy esetleges csúszás miatt) a tulajdonhoz való jogot aránytalanul korlátozza, mert teljesíthetetlen kötelezettségeket állapít meg, amelyek következtében az érintettek jogviszonya megszűnhet.
Az alaptörvény-ellenességet tehát több ponton is megalapozottnak tartotta. Ezzel pedig – legalábbis néhány ellenérv erejéig – egyértelműen szembehelyezkedett a Schadléknak kedvező tisztújítással. Az persze más kérdés, hogy a Czine különvéleményétől függetlenül az AB által gond nélkül megszavazott határozat végül nem talált semmi kivetnivalót a szigorításokban. ¬ Mudra Márton István
